HTML

ócska utazós

egyetemista korszakom utazási élményeiről. röviden, hosszabban, ahogy alakul. képekkel feltétlenül, mert úgy igazán hiteles a stoppolós, vasutazós, gyaloglós sajtvadászat.

Címkék

2009 (1) 2010 (2) 2011 (1) 2012 (1) 2013 (1) agdam (2) albán (1) alcobaca (1) algarve (1) alghero (3) alitalia (1) alkán (1) amszterdam (3) angol (1) arab (3) arad (1) asilah (1) askeran (1) atlasz (1) auschwitz (1) ausztria (2) aveiro (2) azeri (3) b&b (1) bahcsiszeráj (1) balaton (2) balkán (32) baltimore (1) bantry (1) baracoa (2) barcelona (2) batalha (1) batumi (1) bécs (2) belgium (2) belgrád (6) belogradcsik (1) bergamo (1) berlin (8) bestof (7) bg06 (9) biarritz (2) bicikli (1) bitola (1) bled (1) bohinj (1) bolgár (26) bolotana (2) bőr (1) bordeaux (3) borovec (1) bosa (4) bosznia (1) braga (1) brassó (1) bréma (3) bringa (1) brno (1) bruges (1) brugge (1) brüsszel (2) budapest (3) bukarest (2) burgasz (2) busz (28) calka (1) camagüey (2) casa particular (5) chefchaouen (1) cienfuegos (2) civitavecchia (1) constanta (1) cork (2) cs (53) csehország (3) csop (1) dadivank (1) dán (5) dilijan (1) dorgali (1) dublin (1) duna (5) dupnica (1) easyjet (4) elba (1) ennis (1) erdély (1) esküvő (1) essaouira (3) essen (2) etara (1) evezés (1) evora (1) exchange (1) exit (2) falu (1) faro (5) fatima (1) fauna (1) fekete tenger (7) fes (2) fesztivál (5) figueira (1) firenze (2) fonyód (1) francia (18) frankfurt (1) gabrovo (1) galway (1) gandzasar (1) geres (1) gori (1) goris (1) görög (6) grúz (13) guantanamo (1) gucsa (1) guimaraes (2) haghpat (1) hahn (5) hajó (5) hamburg (4) hammam (1) hansa (2) határ (2) havanna (3) hc (25) hegy (12) helyek (1) hitchgathering (1) holland (3) hollandia (1) horvát (1) hostel (9) hotel (9) højskole (2) ile de ré (1) ilha deserta (1) iljicsovszk (1) imias (1) írország (5) jalta (1) jekatyerinburg (1) jereván (1) jugoszlávia (4) kaja (43) kalampaka (1) karabah (4) karabakh (4) kara dere (1) kassa (3) kastraki (1) katalán (1) kaukázus (19) kazbegi (1) keeken (1) kemping (5) képek (8) kevelaer (1) khor virap (1) kijev (3) kikötő (1) killaloe (1) kinsale (1) kocsma (9) kolostor (5) komp (6) koncert (9) koppenhága (2) krakkó (2) krím (1) kuba (14) laufersweiler (2) la rochelle (2) leiria (3) lemberg (2) lengyel (2) lisszabon (3) livorno (1) london (2) lucca (1) macedón (4) magánszállás (13) magyarország (9) malta (1) marokkó (9) marrakech (2) marsrutka (9) mediterrán (1) meknes (1) melnik (1) menedékház (3) mestia (2) meteora (1) metropolisz (1) mizen head (1) moher (1) montecatini (1) montenegró (1) múzeum (11) nagyváros (36) nantes (2) német (23) neszebár (2) noravank (1) norvég (1) nyköping (1) óceán (3) odessza (3) ohrid (1) olasz (13) olhao (2) orangeways (2) oristano (1) örmény (10) orosz (5) orsova (1) oslo (1) oświęcim‎ (1) oxelösund (1) oxford (1) párizs (9) pécs (1) piac (2) pinar (1) pinar del rio (3) pisa (1) plovdiv (1) porto (2) portugál (18) pozsony (10) prága (3) prilep (1) reptér (35) rila (3) róma (3) románia (6) rotterdam (1) russze (1) ryanair (14) rømø (1) sanahin (1) santa clara (2) santa lucia (1) santiago (2) santiago de cuba (1) sátor (10) sepsiszentgyörgy (1) sevan (1) shushi (2) sintra (1) sivatag (1) skandináv (4) skanzen (1) skavsta (1) skyeurope (1) spanyol (5) stepanakert (2) stepantsminda (1) sterling (1) stockholm (1) stopp (112) strand (2) svájc (1) svéd (2) szaloniki (3) szamokov (1) szarajevó (1) szardínia (8) szerb (8) szerbia (6) szevasztopol (1) sziget (2) szimferopol (1) szkopje (2) szlovákia (11) szlovénia (1) szófia (8) szozopol (1) sztálin (1) tangier (1) tarnovo (3) tarragona (1) tatev (1) tavira (1) taxi (5) tbiliszi (2) tek (2) telekocsi (1) telouet (2) temesvár (1) tenger (5) természet (1) terv (2) (2) török (2) törökország (2) toszkána (1) traben trarbach (1) trier (1) trinidad (1) túra (10) újmoldva (2) újvidék (2) ukrán (12) ungvár (2) ural (1) ushguli (1) utrecht (1) vama veche (1) vank (1) várna (2) velesz (1) videó (2) vidin (1) villamos (2) vinales (1) viñales (1) virgin atlantic (1) vonat (25) vueling (2) weeze (2) wifi (3) wizzair (8) zágráb (1) zene (4) zugdidi (1) Címkefelhő

3. - szerbia



2011.09.30. 23:06 pite e

serbia-flag.jpgöten álltunk ki szófiában stoppolni, amiből három csapat lett. m elfáradt, ő budapestig szeretett volna utazni. olyat sikerült neki, amire már nagyon sokszor nagyon vágytam: szófia-budapest stoppot szerezni. valami orosz srác rakja ki délután a gödöllői hévnél. marad tehát a két fiú-lány páros, ami jónak tűnik, ám mégis az jön be, amit már annyiszor tapasztaltam: dél-szerbiában valamiért sose megy könnyen a stopp. célunk gúcsa, az 51. éve megrendezett rézfúvós fesztivál.

első találkozásunk a határ mögött két kilométerrel, ahol felhajtanak a kamionok a vám után rendes útra. piszok meleg, tűz a nap, olvad a szirene. szemben van étterem, annak a kútjából locsolgatunk magunkra. v-gal megebédelünk, majd kibeszéljük magunkat a fél óra-óra múlva csatlakozó j-cs párossal és előbb utóbb jön egy kamion. török, perszehogy. azt mondja, beszél angolul, de valahogy mégsem sikerül igazán kommunikálni, pedig mi bedobunk mindent némettől a basic törökig. aztán megvillan a boldogság pillanata, mert egészen messzire elvisz, sőt vinne tovább is, de mi egy ponton lejövünk az autópályáról. kávé a világ legjobb autópályapihenős éttermében. hatalmas fa alatt az árnyasban, kockás terítő, török kávé, ami mellé vizet is hozz mellé a pincér. stopposok vagyunk-e, merre megyünk. gúcsa! óh, hát az csuda egy hely, hajrá gyerekek.

lesétálunk a pihenőhelytől az útig. fizetőkapu a kijáratnál, ami nagyszerű is lehetne, mégis ott várunk legalább egy órát. közben megjön újra másik páros, kávéznak ők is egyet aztán nekiindulnak az útnak gyalog. mi meg figyeljük az ablakmosó nénit, milyen trükkösen oson oda az épp fizető kocsikhoz. fuvar végre egy szerb teherautóroncs, mindenféle vas meg csavar van a fülkében, alig bírja a 60-at, de visz. krusevacnál nem működik az elkerülőút, ami nem jó, mert városba be, városból ki. városba be lestoppolunk egy busz, kifele bürekezünk. szilvázunk, sörözünk és végül buszt várunk. órák. utolsó pillanatban mikor épp megvettem a két üveg sört és megígértem, hogy visszahozom az üvegeket, megáll a piros kocsi.

friss házasok, tegnap volt az esküvő. nem tudnak messzire vinni, 20 kilométert maximum, de végtelenül kedvesek. sötétedik. elvisznek a városuk buszpályaudvarukra, telefonálnak értünk, csupaszív. mikor befut épp a busz, mi rohanunk oda, felkapunk rá, köszi-puszi. épp kifordul a járművünk az állomásról, mikor még a feleség leinti, hogy hé ha hó! tortát kapunk a lagziból. sms-ek, hogy mi már biztosan elérünk a célunk melleti csacsakra. kettes csapat szégyen szemre megelőzött minket, ám ők is elakadtak. nagy reuniun természetesen akkor következik be, mikor felszállnak a buszunkra és megesszük a tortát. csacsakból taxi gúcsára. dobrodosli pálinka a yugoból szóló regi zenés srácnál. szállás egész könnyen megy. sétálunk befele a városba, kezd központ jelleget ölteni, mikor jön egy srác, hogy kempinghely kell-e. kell. hátsó udvar, gyümölcsfák alatt, bogrács, kisház.

BALKAN294.JPG

BALKAN273.JPG

két éjszakát fesztiválozunk. az igazán nagy durranás hétvégén van, mi hétfőt és keddet töltünk a kisvárosban. már korábban hallottuk, hogy ez azért ausztria, mert azért jutott neki a világhírnévből. kicsit az. van helikopterleszálló, medence és rendes, épített stadion is. valahogy mégis jó az érzés, hogy az idesereglő tízezrek pénze egészen közvetlenül megy a helyi lakosokhoz.

mert a helyi lakosok nagyon kihasználják ám. láttunk félkész házat, még falak se voltak benne, de már ott áll a jelen pivos sörhűtő. vagy a cipősbolt, ami éjjelnappali kocsmává válik a hétre. vagy a már említett regizenés állomás, vagy a sátorhelyünk, vagy a, vagy a. legjobb a nagyszülő korú házaspár, aki éjjel kettőkor is árulja kartondobozra pakolva a járdán a házipálinkát. üvegpohárból! elég sűrű tehát a kereskedelmi egységek hálózata, hiszen a látogatók száma akkörül lehet, mint egy szigeten, annak ellenére, hogy az egész 2000 fős városka kisebb, mint az óbudai sziget. kellenek is a kocsmák, hisz ebből áll maga a fesztivál: 8-12 fős általában cigány rezesbandák járják az utcákat és leállnak egy-egy helyet, társaságnak zenélni. fújják, fújják, amíg nem jön egy másik, hangosabb, vagy egyszerűen meg nem unják. egyenruhában, ami legtöbbször egyszínű, rikító (világoskék, rózsaszín, fekete, fehér, sárga) mintás (valami nemzeti, nike-adidas vagy egyszerűen csak a csapat neve) pólóban. kora délutántól kora hajnalig. reggel, amikor pihennek a zenészek, villanyoszlopokra szerelt hangszórókból szól a rézfúvós. második nap jutottunk oda, hogy elképzelhetetlennek tűnik kibírni itt háromnál több napot. persze én végtelenül kiváncsi lennék a hétvégére is, mikor élő nagykoncertek vannak a stadionban, mikor megtelik a parkoló, mikor elfogynak a sátorhelyek.

BALKAN291.JPG

BALKAN305.JPG

legrosszabb dolog, a nacionalizmus. nem is a cigányzenészekkel van a baj. hanem épp azzal, ami annyira szép az exiten: a tág jugoszlavizmus, amibe beletartozik mindenki, aki szereti a büreket, aki annyit bír mondani, hogy na zdrave, aki ott van. ide csak a szerbek tartoznak bele, az eszméletlenül alternatív francia vadturistákon kívül egyetlen külföldiek a boszniai szerbek. talán még crna goraiak se merészkednek ebbe a nacionalista barlagba be. természetesen minden standnál ott a címeres (само слога србина спасава) szerb zászló, pólók gyakori szereplője mladic, milosevic és egyéb háborús bűnösök és asszem jobb, hogy a szöveges ruhákra nehezen kibetűzhető historizáló írással nyomtatnak. magyarként egyedül annyit kaptunk a szomszéd kertjében sátrazó mladic pólós sráctól, hogy sziasztok szomszédék. persze élőben, fesztiválon minden máshogy működik.

amúgy a táj is szép. csak épp nem kirándulni jöttünk. de dimbes-dombos, erdős-mezős.

második reggelen hazastopp budapestre. belgrádig fel kisutakon, egész simán megy. eleinte fesztiválarcokkal (boszniai szerbek, görögök), majd belgrádi üzletember és építkezésre tartó kamion. autópályán stoppolás, kamion után rohanás kétszer és már röszkén is vagyunk. itt bezzeg sokat kell várni, majd végül jön a már megszokott németországba tartó fuvar, aki az m0-on tesz ki, budafokon. moszkván burger.


Szólj hozzá!

Címkék: fesztivál busz szerb szerbia sátor balkán jugoszlávia stopp gucsa

exit kettő



2011.07.14. 18:31 pite e

jupík, hurrá, hurrá, elhagytam budapest közigazgatási határait. egzit fesztiválra újvidékre, nem olyan spontán, de azért mégsem annyira szervezetten, mint két éve. egyértelműen az előző kalanddal tudom csak szemlélni a mostanit, összehasonlítás alapja pedig az, hogy mennyire minden máshogy alakult.

csütörtök egykor tali borároson j-val, h2 körül nagykőrösin és este 6-7 között valamikor már az ötös buszon ülünk és zötyögünk be a temerinski puton. három kocsiból meglett az út, elsőre fiatal menedzser típusú, kecskemétről bejárós srác, akinek a jogsija a fénymásolóban maradt pesten. második végtelenül cuki hapsi kisteherautóval szegedig. onnan sanyi, az év 10 hónapját bécsben dolgozó törött szélvédős obrenovaci szerb srác. ő már balkán, szól a szerb sivítós zene, légkondi plusz cigi kombó egészen zavaró ott kezd lenni, mikor a határon megvágják 40 euróra és beidegel (azt mondja, hogy megbassza mindegyiket, az egész családot, a gyerekekkel együtt. sőt, a legkissebbet először. szájba). hogy nekem mennyire életem részévé vált az angol-szerb-német nyelven vegyesen kommunikálás!

újvidék. j még nem látta, körbeszaladunk óvárosban, ami még mindig jó hely. főleg, hogy tele van fesztiválarcokkal, amit a boltok néha kihasználnak és kidobnak egy dj-t a kirakat elé. élet van. kaját gyorsan úgy oldjuk meg, hogy a két évvel ezelőtti csúcsszuper helyen veszünk valami szaftosat meg egy levest elvitelre (a trip egyetlen negatívuma, hogy nem volt pljeskavica) és kiülünk a parkba. béke.

jegyet jegyüzértől terveztünk venni, mert az elővéve 2990 dínáros jegyről az a hír járta, hogy a fesztivál napján drágább. üzérek csak bérletet árulnak, viszont a drágulás csak 310 dínárt jelent, és a nyugati magyaroknak simán belefér 33 euróért egy napi fesztivájegy. béke2. pálinka, perszehogy. nem találunk hokedlin ülő banánosdobozból házipálinkát áruló bácsit, így a járőröző mobil csajoktól veszünk először 50-ért, majd 100-ért egy kisfelest. menjünk be, na.

alapvetően ugye utazásokról szoktam ide írni. most sincs kedvem koncertkritikát írni, vagy olyan szubjektív élményeket kifejteni, minthogy az arcade fire gondolkodás nélkül életem top3 koncertélménye. futottak még svi na pod! nevű vicces szerb zenekar és persze a kiemelt célpont, a beirut (ederlezi, djurdjevdan). token rendszerrel idén is megpróbálkozunk, kettőnknek hat sört szánunk, ám ebből csak kettőt használunk fel. négyet egy bosnyák srácnál visszaváltunk pénzre és irány a kiskocsma, amit ott felejtettek a várban, a fesztivál területén. 100 dínár a pálinka, körtét, törkölyt és birset próbálunk. törköly és a birs nyer (verseny mezőnyében a kint betolt barackok is). valamit kóválygunk még, egy-egy számot itt-ott meghallgatunk, de következő lényeges programpont a napfelkelte várás az óra mellett. ez persze egy idő után unalmassá lesz és inkább lecaplatunk, ki a fesztiválból.

bürek (sziasztok, milyet kértek?) a hídon. napfelkelte a hídon (moszkva tér életérzés szorozva tízzel). ötös busz (száznyolcvan lesz a két jegy) és ott is vagyunk a belgád-budapest autóúton fél hét körül. első fuvar szabadkáig, magyar pár igyekszik hazafele a fesztiválról, valami kombiban. nagy beszélgetés nem alakul ki, csaj bealszik a srác ölébe, mi meg csak úgy random durmolunk hátul. fél órás szünet, várakozás a nagyonszéles autóúton és három percenként egy kocsi. még csak nyolc körül járhat az idő, de már-már odaolvadunk a betonhoz néha. hopp és jön a jelenet, mikor végre megáll egy kocsi. újvidéki rendszám, de ő is tud magyarul és ami a legjobb, hogy pestre megy. határig még kialakul valami párbeszéd, de utána már nagyon az anyósülésre süt a nap és egyszercsak a nagykőrösi úton ébredek. 20 óra exit fesztivál. igazán nagyon fasza volt.


Szólj hozzá!

Címkék: kaja koncert fesztivál szerb szerbia exit balkán jugoszlávia újvidék stopp

berlin festival



2010.09.17. 17:42 pite e

annyira lassan írok kaukázust, hogy közben volt egy berlin. végre, mármint hogy valami mozgás.

stoppal, hárman álltunk neki - n és d az utitársak - ömv benzinkút, sasadi út. sajna aki esetleg 8:26-kor felvett volna azt elszalasztottuk, mert a negyed kilences találkozót csak háromnegyed körül hagyjuk ott. állunk, álldogálunk és jönnek német stopposok még ácsorogni (miért volt tele két hete a város német fiatalokkal). célországunk ugyanaz, hát sok sikert. kisbuszos ausztriába menő magyarok vesznek fel, hívnak is fidesz rendezvényre, ha már épp pont visszaérünk addigra. másfél óra várakozást simán behozzuk azzal, hogy süvítünk a hegyeshalmi benzinkútig. 20 perc várakozás és a határon vagyunk. nem is rossz, nem is rossz. nade hopp, innen mindenki csak pozsonyba. életem legabszurdabb sok órás várakozásában esszük fel az ozsonnánkat, az ebédünket és a csokit. hét (egymegegymegegymegegymegegymegegymegegy) autó áll meg, aki mind csak pozsonyig megy. valahogy délutánra rájöttünk, hogy ez valami erős utalás arra, hogy menjünk mi is pozsonyba. mlynske nivy orangeways és főleg az én kimerült lelkem támogatja, hogy irány berlin, ahelyett hogy csak prága és ott kocsmázás és hajnali tovastoppolás.

 

nagy öröm, hogy x órával hamarabb ér be a busz és mi vagyunk annyira udvariasak, hogy nem megyünk oda felkelteni a couchsurferünket hajnalok hajnalán. majdcsak elkávézunk valami töröknél. kávéból sör lett és persze megkóstoljuk a finomabb barackpálinkát is, ami nálunk van. annyira jó helyen sikerül ezt elkövetni, hogy mikor elkezd szemerkélni az eső elindulunk a pirkadattal valami bulihelyet keresni. watergate-be már nem engednek be.

jó reggelt r! délután kelünk fel berlin mahlsdorf nevű külvárosában. r anyukájával él kertesházban, fél órányira a várostól. kapunk saját szobát, pihepuha ágyneművel, pont mint minden rendes fesztiválon. csalamádéval és zsíroskenyéres sült oldalassal mutatkozunk be. első nap lötyögés, amolyan városnézés, amit csöppet hátráltat, hogy ködös, nedves idő van. oberbaumbrückénél találkozunk az idei szigetes nagyszínpad fellépővel, a k.i.z-zel amint épp egy hajóról adnak koncertet a hídon tömörülő közönségnek. ez azért buli, annak ellenére, hogy béna hip-hop. fesztivál karszalagot felvesszük azzal a jóhírrel, hogy vele együtt ingyen utazgathatunk a hétvégén. ez súlyosan jól jön a csóró magyar fesztiválozóknak.

 

második nap már fesztivál. nagy a szerencse, hogy r-nak is van jegye, jönnek pajtásai is. első nap megismerünk egy rakat csajt, akik mint a stewardessek öltöznek össze. nem beszélve az egyéb dekorcuccokról, mint színes tollak vagy csillám. a nagy csinibaba érzet aztán ott omlik össze, hogy simán betolnak egy óra alatt fél üveg legolcsóbb vodkát kólával. törkölypálinkára meg csak húzzák a szájukat, titkon a hátunk mögött abba is kólát töltenek. padkán ücsörgés a reptér - mert a fesztivál maga a tempelhof reptéren zajlik, hangárban, ilyesmi - bejárata előtt, szivárvány majd csápolás bent. goose-t, lcd ss-et, editors-t, fever ray-t és caribou-t látok én. talán még robynt is, de az kevésbé rémlik. n és d már ennyire nem szerencsés. merthogy valahol az elején sikerült különválni és nagy örömünkre nincs feltöltve a telefonom, szóval szívás. még jó hogy vannak jófej oroszok és r-éket is meglelem egy burger kingezésre. nem szerencsések, mert nem jutnak be fever ray-re, ami ugye fever ray. ausverkauf, azt mondják túl sokan vannak. el is zavarják a népet aludni három körül, sőt a másnapi programot is átvariálják, úgyhogy szombaton 2330-éjfél körül van.

 

ezzel a borzasztó hírrel kezdjük a fesztivál második napját. fűben piknik, napsütés, fröccs. nem mondtam még, de bent 4,5 euró a sör, amiből egy visszajár, ha visszaviszed a poharat és a mellé kapott tokent. soulwax végét elkapjuk, boys noize-t végigugráljuk, we have band és peaches lasershow. csocsó, ökörködés, épp kezd fesztiválosodni a dolog, de hát záróra. fene a parázós németeket (duisburg). r csapata tervezett folytatásként mobildiszkót, ami egy kerekes, húzható erősítőből áll. u-bahn megállóban csatlakozunk valamennyire, majd inkább a gyrososhoz ülünk, ami simán felveszi a versenyt egy szigetes kocsmával. srácok rekeszből árulják egy euróért a sört, kettőért dobozból a jägert. városba be, bar25 és maria környéke, de mindenhol végigállhatatlan sorok. jó reggelt mahlsdorf.

 

másnap másnap. városnézés, örülünk a nyitvatartó szupermarketnek a hauptbahnhofon és a friedrichstrassén, a napnak a reichstag előtt és a softball bogyóknak a holocaust betontömbjeinél. ötödik berlini nap arra lett kitalálva, hogy elstoppoljunk innen. időjárással ezt nem beszéltük meg, így egy fuvar után,az első benzinkút szemerkélő esőjében döntünk úgy, hogy legyen újra orangeways. így találkozunk az orosz negyeddel nyugat berlinben és az idióta nyakű hattyúkkal. hazafelé krémcsoki és hangover c. film a buszon, staropramen prágában.


Szólj hozzá!

Címkék: koncert német berlin fesztivál szlovákia busz cs nagyváros pozsony stopp orangeways

tbiliszi - თბილისი



2010.08.31. 17:33 pite e

grúzia újra. tbilisziben rusztaveli metrónál lakunk ismerős ismerősénél, aki német srác, c. c-vel már korábban, kábé két és fél hete találkoztunk a metróban, amikor nagyjából egy órát voltunk a városban. korábban még sosem, akkor is csak űgy tippre mentünk oda hozzá, mert olyan németnek nézett ki és - oké, volt kis belső tippünk róla - heló, nem te vagy az. metróból feljövet jön a tapasztalat, hogy teljesen igazat kell adni a lonely planetnek: a grúzok inkább irányítanak el rossz irányba, mintsem kimondják a bűvös kifejezést: я не знаю. persze tök nagy segítség az is, hogy elevenen él a rendszer, miszerint az utcáknak van egy hivatalos (nemzeti, amerikás) és egy használt (orosz) neve.

meleg van

lakás viszont csodás. rusztaveli eléggé központ, általában gyalog is eljutunk bárhová (persze az olcsó taxi is elcsábít néha). európai mintájú kocsmautca, két kínai, három mexikói, számos ír és angol pub, sőt még egy magyar is 100 méteren belül. három szoba, hatalmas nappali, étkező és a konyha. erkélyek, fürdő, előszoba, magas belmagasság. csoda, hogy úszhatta így meg a nagy szovjet lakásfeldarabolásokat. előszobából még a cselédlakásba is nyílik két ajtó, itt laknak most a tulajok. hárman osztoznak rajta, a, a német, ex-ceu-s kaukázusi civil környezetvédő és hasonló szervezeteket koordináló csaj, m, az osztrák transparency-s és c, aki ösztöndíjjal tanít németet meg ehhez kapcsolódó irodalmat, költészetet. mosógép, melegvíz, szélessávú internet, szupermarket két sarkon belül (nutella!) és franciaágy. c még itthon sincs, épp felment a hegyekbe sátrazni, szóval saját szoba is jut kettőnknek, erkéllyel. elmúlt hetekben csoda talán egyszer volt, hogy két napnál többet maradtunk egy helyben, az átlag így is ez alatt marad, pláne hogy végigutaztunk másfél országot, sivatagot, magashegységet, városokat, így bőven van mit mosni, kipihenni. első nap nem is csinálunk semmit. hangsúlyozom, semmit, ki se mozdulunk a lakásból, csak örülünk a wifinek, meg hogy két óra alatt megszárad a mosás a hőségben.

ami nem tetszett a városban, az az aluljárók. van egy főút keresztül a belvároson, egyetlen zebra nélkül. sőt, akár mondhatnám, hogy van egy (fő)város grúziában (szinte) egyetlen zebra nélkül. mert a gyalogosokat mindenhol leterelik a föld alá. és itt nem lehet ám vagánykodni a kétszer három sávos utakon, mint a rákóczin, mert nem állnak ám meg. egy eldugott kis zebrán esett meg egy buszpályaudvar környékén, hogy le mertem lépni, holott volt forgalom, rögtön kaptam is meg a magamét a sofőrtől, aki feltartott mutatóujjal figyelmeztetett, hogy ő bizony nem fog megállni. aztán rossz még az is, hogy tanúja voltam egy menekültszálló kilakoltatásának. van belőlük számos ugye, mert abháziából, oszétiából, földcsuszamlások és egyéb háborúk elől jöttek sokan. miénk épp a két sarokra lévő szupermarket mellett volt. első napokban csak a költöztetőkocsi meg valami civódás tűnt fel. aztán jöttek a bejárat elött transzparensekkel ücsörgő emberek. mivel volt egy-egy, néha viccesen leírt angol felirat is, egyre inkább megszólítottnak éreztem magam. végül egy reggel vagy 2-300 rendőr állta körbe kordonnal, tányérsapkástúl a szállót fél utat lezárva és pakolták fel a cuccokat a teherautóra. média, perlekedés, miegymás. ekkor vettem a nutellát.

bájos, nem?

tbiliszi bájos, de hiába, a meleg itt is ugyanúgy hat, mint jerevánban: lebénít, elzsibbaszt, lassít, tompít és felkelti a vágyat a görögdinnyére. összesen hat éjszakát töltünk tbilisziben (két éjszakás megszakítással, amíg gleccserezünk kazbegiben), de igazán nem mondanám, hogy mindent láttunk. helyesebb lenne úgy fogalmazni, hasznosan telt az idő. volt kötelező városnézés sok borjomival (szovjet világ szerte hírhedt enyhén sós ásványvíz, <3 buborék), kaptatóval és templommal. az óváros egyik része török stílus, ami olyan, mint a büszke bolgár megújhódás városai (neszebar, plovdiv, szozopol) vagy szaloniki vagy ohrid lépcsőzetesen kiugró emeletei, sok fával és csigalépcsőkkel a házon kívül. a másik, délebbik része domboldalba épült, így azt annyira alaposan nem jártuk körbe. kettő között egy mégrégibb rész, tele templommal, egyéb egyházi épületekkel, patriarchával és egy zsinagógával. van fürdőnegyed is, na azt bánom, hogy a kénes törökfürdő kimaradt. elején pedig még fő célkitűzés volt, de aztán valahogy a hőségben sehogy sem akaródzott bemenni valami olyasmi gőzös meleg helyre, mint egy hammam.

aztán végül felmegyünk kazbegibe. arról majd külön, nem igen illik bele egy városlátogatós posztba egy 5000 méter magas hegy körüli túrázás. két éjszaka után vissza is stoppolunk kicsit szemerkélő esőben. jön l is calkából, szombat van, c és ismerősei, sok ember, jí. fényképezőgép elfelejt, amit már ott bánok, amikor elsőre a város legérdekesebb épületéhez taxizunk. most ez ki van pucolva, mármint a hivatalnokoktól, bútoroktól, aktáktól. valami átmeneti alternatív központ működik épp, vicces installációkkal (lépcsők végigrakva élére állított könyvekkel, héliumos ballonnal modelleregetés, apró ledek itt-ott, stb), apró sarokkal a tervezőről és egyéb futurista tervekről, és előadásokkal modern városi építészet, urbanisztika témakörben. angolul, persze. a legnagyobb élmény azért mégiscsak maga az épület, aminek 70-80%-ában még így sincs semmi és szabadon bejárható - tetőre ki, ablakon át, liftaknába nem leesni. cirill betűket lekapargálni a falról. este, már-már éjszaka következő állomása a skanzen, ahol fesztivál. most meg kellene fogalmaznom, miféle, de csak próbálkozni tudok olyan szavakkal, hogy tánc, zene, folklór és persze grúz. legnagyobb show, amire teltház is jön össze, az a sukhishvilebi előadása. mindenféle grúz régiók táncát adják elő, valamennyire modernül, valamennyire hagyományosan, valamennyire parodizálva. sör és saslik. legmegdöbbentőbb, mikor vége a műsornak és a helyi arcok felmennek a színpadra és nyomják tovább a táncot ugyanabban a stílusban. aztán zár a bazár, mi is vissza a városba.

másnap még megállapítjuk, hogy a tbiliszi botanikus kert nem ugyanaz, mint a batumi. egyedül a vízesés ad neki valami értelmet, amúgy még parknak is alig nevezném - valami elgayott erdő a vár mögött. jégkrém, khinkali, piac és még egy utolsó éjszaka a nyitott ablak mellől felszűrődő kocsmazajnál - azaz a csodálatos lakásban.

képek.


Szólj hozzá!

Címkék: koncert fesztivál nagyváros kaukázus grúz tbiliszi

exit - újvidék



2009.07.14. 22:43 pite e

fesztiválutazás is utazás, pláne ha külföldre. újvidéki exit fesztivál volt a cél, mert páldául talán a cnn a világ negyedik legjobb fesztiváljának sorolta, mert várban van, mert a line-up csodálatos és a többi. szóval sokat vártam tőle. bocsánat az exit fanoktól, de itt most többnyire lehúzás következik. olyan címeken gondolkoztunk - dvel voltunk, ketten - hogy exit failed vagy i survived exit '09.

pite: jegyek

először is nem sikerült odaérni. pestről egy körül indultunk stoppal. merthogy alig 300 km és egyenes út, egyedül szeged és a határ töri meg. az lett a vége, hogy kishegyes környékén kavarogtunk, majd feketicsnél egy benzinkút háta mögött sátoroztunk. ez 44 kmre van újvidéktől. reggeli induláshoz sem kapcsolnék szerencsés jelzőt, sok sétálás az autóút mentén, ahol senki nem akar két hátizsákos, láthatóan fesztiválra igyekvő srácnak megállni. csak egy kamionos.

dög meleg van.


Szólj hozzá!

Címkék: koncert fesztivál vonat szerbia exit belgrád újvidék stopp