cienfuegosból busszal jutunk santa clarába. oké, 70 km, de akkor is, csoda kényelmes. busszal az amarilloig, ahol dobunk két kör kockát és már ott is az amszterdami busz. a szépséghiba csak ott van, hogy az santa clara külvárosában tesz le, egy ilyen lakóteleppel kevert kertesházas részen. begyolgálst megszépíthettük volna azzal, hogy megnézzük az útba eső che guevara emlékművet/sírt, de nem. ez már csak akkor jutott eszünkbe, mikor lecuccolás után kinézzük a térképen és lélé, hát erre jöttünk mi be.
a szállás viccesre sikeredett, de ezt már írtam.
![pite: P1000922 [dup]](http://img7.indafoto.hu/7/7/9227_9ce3d416394a5c9a29756027ff8cb37a/2928917_c0c2a759bc473cbd4452079d56e417c9_s.jpg "pite: P1000922 [dup]")
santa clara amúgy nem izgalmas. nem egy rossz város, a che síron kívül semmi különös, ami nem lenne meg más városban. nekünk sikerült még egy nagyszerű helyet találnunk, ahol van sültkrumpli és piritós, méghozzá vajjal. vajat sehol máshol nem ettünk kubában. van még a főtér fáin rengeteg seregély és éneklős esti mise egy kiesőbb templomban. találtunk hosszú falra karikatúrákat festő karikaturistákat. csupa amerika-kapitalizmus-háború ellenes 4-5 méteres színes képek. egyik festővel még beszélgetni is lehet. olyan furcsa, eddig alig beszélgettünk emberekkel. nehéz leküzdeni azt, hogy a turista=pénz.
és majd elfelejtem: kuba legjobb szórakozóhelye. romkocsma jellegű, zenés bár, tömeggel. éjfél körül vagy még aztán érkezünk és nagy kár, hogy csak egyig tartott a buli: ekkor mindenkit kiküldtek és bezárt a hely. ja, és trafó bár, tele (nagyon) nőknek öltözött, magassarkúban tipegő férfiakkal és egyéb látványoságokkal. emlékezetes még a wc, mely igazából csak úgy rá van téve a lukra. ez abból látszik, hogy folyik ki az illesztésnél. fogyott a rum.
