HTML

ócska utazós

egyetemista korszakom utazási élményeiről. röviden, hosszabban, ahogy alakul. képekkel feltétlenül, mert úgy igazán hiteles a stoppolós, vasutazós, gyaloglós sajtvadászat.

Címkék

2009 (1) 2010 (2) 2011 (1) 2012 (1) 2013 (1) agdam (2) albán (1) alcobaca (1) algarve (1) alghero (3) alitalia (1) alkán (1) amszterdam (3) angol (1) arab (3) arad (1) asilah (1) askeran (1) atlasz (1) auschwitz (1) ausztria (2) aveiro (2) azeri (3) b&b (1) balaton (2) balkán (32) baltimore (1) bantry (1) baracoa (2) barcelona (2) batalha (1) batumi (1) bécs (2) belgium (2) belgrád (6) belogradcsik (1) bergamo (1) berlin (8) bestof (7) bg06 (9) biarritz (2) bicikli (1) bitola (1) bled (1) bohinj (1) bolgár (26) bolotana (2) bőr (1) bordeaux (3) borovec (1) bosa (4) bosznia (1) braga (1) brassó (1) bréma (3) bringa (1) brno (1) bruges (1) brugge (1) brüsszel (2) budapest (3) bukarest (2) burgasz (2) busz (28) calka (1) camagüey (2) casa particular (5) chefchaouen (1) cienfuegos (2) civitavecchia (1) constanta (1) cork (2) cs (53) csehország (3) csop (1) dadivank (1) dán (5) dilijan (1) dorgali (1) dublin (1) duna (5) dupnica (1) easyjet (4) elba (1) ennis (1) erdély (1) esküvő (1) essaouira (3) essen (2) etara (1) evezés (1) evora (1) exchange (1) exit (2) falu (1) faro (5) fatima (1) fauna (1) fekete tenger (7) fes (2) fesztivál (5) figueira (1) firenze (2) fonyód (1) francia (18) frankfurt (1) gabrovo (1) galway (1) gandzasar (1) geres (1) gori (1) goris (1) görög (6) grúz (13) guantanamo (1) gucsa (1) guimaraes (2) haghpat (1) hahn (5) hajó (5) hamburg (4) hammam (1) hansa (2) határ (2) havanna (3) hc (25) hegy (12) helyek (1) hitchgathering (1) holland (3) hollandia (1) horvát (1) hostel (9) hotel (9) højskole (2) ile de ré (1) ilha deserta (1) iljicsovszk (1) imias (1) írország (5) jalta (1) jekatyerinburg (1) jereván (1) jugoszlávia (4) kaja (43) kalampaka (1) karabah (4) karabakh (4) kara dere (1) kassa (3) kastraki (1) katalán (1) kaukázus (19) kazbegi (1) keeken (1) kemping (5) képek (8) kevelaer (1) khor virap (1) kijev (3) kikötő (1) killaloe (1) kinsale (1) kocsma (9) kolostor (5) komp (6) koncert (9) koppenhága (2) krakkó (2) krím (1) kuba (14) laufersweiler (2) la rochelle (2) leiria (3) lemberg (2) lengyel (2) lisszabon (3) livorno (1) london (2) lucca (1) macedón (4) magánszállás (13) magyarország (9) malta (1) marokkó (9) marrakech (2) marsrutka (9) mediterrán (1) meknes (1) melnik (1) menedékház (3) mestia (2) meteora (1) metropolisz (1) mizen head (1) moher (1) montecatini (1) montenegró (1) múzeum (11) nagyváros (36) nantes (2) német (23) neszebár (2) noravank (1) norvég (1) nyköping (1) óceán (3) odessza (3) ohrid (1) olasz (13) olhao (2) orangeways (2) oristano (1) örmény (10) orosz (5) orsova (1) oslo (1) oświęcim‎ (1) oxelösund (1) oxford (1) párizs (9) pécs (1) piac (2) pinar (1) pinar del rio (3) pisa (1) plovdiv (1) porto (2) portugál (18) pozsony (10) prága (3) prilep (1) reptér (35) rila (3) róma (3) románia (6) rotterdam (1) russze (1) ryanair (14) rømø (1) sanahin (1) santa clara (2) santa lucia (1) santiago (2) santiago de cuba (1) sátor (10) sepsiszentgyörgy (1) sevan (1) shushi (2) sintra (1) sivatag (1) skandináv (4) skanzen (1) skavsta (1) skyeurope (1) spanyol (5) stepanakert (2) stepantsminda (1) sterling (1) stockholm (1) stopp (112) strand (2) svájc (1) svéd (2) szaloniki (3) szamokov (1) szarajevó (1) szardínia (8) szerb (8) szerbia (6) szevasztopol (1) sziget (2) szimferopol (1) szkopje (2) szlovákia (11) szlovénia (1) szófia (8) szozopol (1) sztálin (1) tangier (1) tarnovo (3) tarragona (1) tatev (1) tavira (1) taxi (5) tbiliszi (2) tek (2) telekocsi (1) telouet (2) temesvár (1) tenger (5) természet (1) terv (2) (2) török (2) törökország (2) toszkána (1) traben trarbach (1) trier (1) trinidad (1) túra (10) újmoldva (2) újvidék (2) ukrán (12) ungvár (2) ural (1) ushguli (1) utrecht (1) vama veche (1) vank (1) várna (2) velesz (1) videó (2) vidin (1) villamos (2) vinales (1) viñales (1) virgin atlantic (1) vonat (25) vueling (2) weeze (2) wifi (3) wizzair (8) zágráb (1) zene (4) zugdidi (1) Címkefelhő

reblog: ebéd karkucsában



2012.10.18. 11:07 attilaj

georgia.png

sikerült nem ellenállni egy út mentén sétálunk és behívnak udvarba, ahol épp piknikeznek alkalomnak kábé 2000 méter magasan karkucsában. nagyszerű volt az időjárás, így az 5000 méter magas kazbek alatt ebédelhettünk egy csapat grúz férfival. sült pisztráng, friss kenyér és az épp levágott és megfőzött birka (máj, szív, hús és rengeteg faggyú) volt a menü. innivaló végtelen, bepillantást nyerhettünk a tbilisziből nyárra kiszabadult grúz férfiak hihetetlen délutáni alkoholbefogadó képességébe. legérdekesebb, hogy milyen kérdéseket tesznek fel: honnan vagyunk, mi ott a vallás, vannak-e ott hegyek, németül vagy oroszul beszélnek-e ott, hány évesek vagyunk, ki kinek a kije.

tumblr_m8fu33P8vW1rudj4ho1_1280[1].jpg


Szólj hozzá!

Címkék: kaja túra hegy kaukázus grúz

exit kettő



2011.07.14. 18:31 attilaj

jupík, hurrá, hurrá, elhagytam budapest közigazgatási határait. egzit fesztiválra újvidékre, nem olyan spontán, de azért mégsem annyira szervezetten, mint két éve. egyértelműen az előző kalanddal tudom csak szemlélni a mostanit, összehasonlítás alapja pedig az, hogy mennyire minden máshogy alakult.

csütörtök egykor tali borároson j-val, h2 körül nagykőrösin és este 6-7 között valamikor már az ötös buszon ülünk és zötyögünk be a temerinski puton. három kocsiból meglett az út, elsőre fiatal menedzser típusú, kecskemétről bejárós srác, akinek a jogsija a fénymásolóban maradt pesten. második végtelenül cuki hapsi kisteherautóval szegedig. onnan sanyi, az év 10 hónapját bécsben dolgozó törött szélvédős obrenovaci szerb srác. ő már balkán, szól a szerb sivítós zene, légkondi plusz cigi kombó egészen zavaró ott kezd lenni, mikor a határon megvágják 40 euróra és beidegel (azt mondja, hogy megbassza mindegyiket, az egész családot, a gyerekekkel együtt. sőt, a legkissebbet először. szájba). hogy nekem mennyire életem részévé vált az angol-szerb-német nyelven vegyesen kommunikálás!

újvidék. j még nem látta, körbeszaladunk óvárosban, ami még mindig jó hely. főleg, hogy tele van fesztiválarcokkal, amit a boltok néha kihasználnak és kidobnak egy dj-t a kirakat elé. élet van. kaját gyorsan úgy oldjuk meg, hogy a két évvel ezelőtti csúcsszuper helyen veszünk valami szaftosat meg egy levest elvitelre (a trip egyetlen negatívuma, hogy nem volt pljeskavica) és kiülünk a parkba. béke.

jegyet jegyüzértől terveztünk venni, mert az elővéve 2990 dínáros jegyről az a hír járta, hogy a fesztivál napján drágább. üzérek csak bérletet árulnak, viszont a drágulás csak 310 dínárt jelent, és a nyugati magyaroknak simán belefér 33 euróért egy napi fesztivájegy. béke2. pálinka, perszehogy. nem találunk hokedlin ülő banánosdobozból házipálinkát áruló bácsit, így a járőröző mobil csajoktól veszünk először 50-ért, majd 100-ért egy kisfelest. menjünk be, na.

alapvetően ugye utazásokról szoktam ide írni. most sincs kedvem koncertkritikát írni, vagy olyan szubjektív élményeket kifejteni, minthogy az arcade fire gondolkodás nélkül életem top3 koncertélménye. futottak még svi na pod! nevű vicces szerb zenekar és persze a kiemelt célpont, a beirut (ederlezi, djurdjevdan). token rendszerrel idén is megpróbálkozunk, kettőnknek hat sört szánunk, ám ebből csak kettőt használunk fel. négyet egy bosnyák srácnál visszaváltunk pénzre és irány a kiskocsma, amit ott felejtettek a várban, a fesztivál területén. 100 dínár a pálinka, körtét, törkölyt és birset próbálunk. törköly és a birs nyer (verseny mezőnyében a kint betolt barackok is). valamit kóválygunk még, egy-egy számot itt-ott meghallgatunk, de következő lényeges programpont a napfelkelte várás az óra mellett. ez persze egy idő után unalmassá lesz és inkább lecaplatunk, ki a fesztiválból.

bürek (sziasztok, milyet kértek?) a hídon. napfelkelte a hídon (moszkva tér életérzés szorozva tízzel). ötös busz (száznyolcvan lesz a két jegy) és ott is vagyunk a belgád-budapest autóúton fél hét körül. első fuvar szabadkáig, magyar pár igyekszik hazafele a fesztiválról, valami kombiban. nagy beszélgetés nem alakul ki, csaj bealszik a srác ölébe, mi meg csak úgy random durmolunk hátul. fél órás szünet, várakozás a nagyonszéles autóúton és három percenként egy kocsi. még csak nyolc körül járhat az idő, de már-már odaolvadunk a betonhoz néha. hopp és jön a jelenet, mikor végre megáll egy kocsi. újvidéki rendszám, de ő is tud magyarul és ami a legjobb, hogy pestre megy. határig még kialakul valami párbeszéd, de utána már nagyon az anyósülésre süt a nap és egyszercsak a nagykőrösi úton ébredek. 20 óra exit fesztivál. igazán nagyon fasza volt.


Szólj hozzá!

Címkék: kaja koncert fesztivál szerb szerbia exit balkán jugoszlávia újvidék stopp

újabb makedónia körút - Македония, Μακεδονία



2011.01.09. 16:54 attilaj

talán elmúlt félévem egyetlen igazi külföldi utazása. talán elkövetkező félévem egyetlen igazi külföldi utazása. úgy jött, hogy itt bulgáriában szünet van január 10-ig. se én, se az ünnepekre ittmaradt erasmusosok nem tudnak a seggükön ülni, ígyhát irány dél. szereplők velem együtt négyen vannak, sz és i lengyelek, e holland. első lépés a veliko tarnovo-melnik 400 km lestoppolása párokban. stoppoló versenynek azért nincs nagyon értelme, mert bár a két pár tökéletes rajtfelállás lenne, de i egyedüli lányként egyértelműen mindig a gaőztes csapatban szerepel. ahhoz képest, hogy szófián tömegközlekedéssel kell átjutni, egészen korrekt idő alatt lejutunk bulgária legkisebb városába.

homokpiramisok melnik mögött.

melnik kedves hely. kevésbé látványosat vártam, több ház, nagyobbak, szebbek, érdekesebb elrendezés, a környező piramishegyek magasabbak mint elképzeltem. emellé abszolút sajnálatossá teszi a tényt, hogy eddig nem jártam arra, hogy 10 leváért (5 euró) van szállás, 4 leva egy liter házibor (menő bortermő vidék, churchill kedvence), 1 leva egy deci házirakija (különösen értékelendő úgy, ha 15 km-re van egy olyan ország, ahol helyen 5 euró a sör korsója). lökött utitársak ezt nem értékelik, teáznak és palacsintáznak a helyen, ahol még zenét is választhatunk. van minden, szerb, görög, bolgár? másnap napsütésre ébredünk egészen korán, hogy lássunk is, utazhassunk is tovább szalonikibe. hegyek körbe lenyűgözőek, mind a piramis szerűek, mint az eggyel távolabbi pirin hegység havas 3000 métert ostromló csúcsai. felmászunk romos helytartói házhoz, barátságos bertnáthegyieket próbálunk lerázni.

szalonikibe azért megyek, hogy lássam a többiek arcán a csalódottságot. merthogy ugye mekkora egy betondzsungel a belváros, mennyire híján van a parkoknak és mennyire semmilyen a tengerpart. couchsurfingelünk, nagyon kedves lánynál és bátyjánál. azon a környéken laknak, ami a legjobb a városban: barcelonához hasonlóan megamardt itt is egy kisebb régi rész a belvároson belül. annyira nem középkori, de mégis girbegurba és a domboldal is ad egy pozitív hangulatot neki. vasilis este körbevisz egy sétára a környéken, várfal, ilyesmi. sör. szalonikiben az a jó, amit nehéz észrevenni 1-2 napos látogatás alatt. hogy gyűjtőhely, európa kapuja. egész balkán sereglik le oda, bolgárok, macedónok, albánok. munkáért, reptérért, tanulni, bulizni, ikeázni. keletről törökországon keresztül ez a legnépszerűbb sengen határ az illegális bevándorlóknak (eu-ba érkezők 80%-a görögországon keresztül jön!). az afrikai fekete napszemüveg, nike sportcipő és telefon aksi árusok az utcán egészen új jelenség. korábban valami görög rokonsággal, kapcsolattal rendelkező ex-szovjet (grúz, örmény, kazah) és törökországi pereputtyok jöttek.

terv az volt, hogy reggeli fél kilences busszal megyünk tovább meteorákhoz. deles buszra sikerül felkapnunk. 20 euró, ami a legdrágább költekezés az egész út során és még azt se kapjuk cserébe, hogy hiphopp megérkezünk, át kell szállni.

naplemente kastrakiban.

a hely ugyanakkor csodálatos. 16 fokban és napsütésben méginkább. kalampaka a fővárosa a látványosságnak, szállást mi a szomszédos kastrakiban foglaltunk, mert olcsóbb volt, közelebb van a kolostorokhoz és sokkal meghittebb. sydney hotel, mert ausztrál a tulaj. egészen korrekt hely, 55 euró a négyfős erkélyes szoba, amihez reggelit is kapunk. még egy lonely planet turkish phrasebookot is lenyúlok az ottfelejtett könyvek közül. délután-este még mászunk egyet sziklák tövében, találunk barlang lakot, de arra már nem futja világosban, hogy hasadékon át lemerészkedjünk kalampakába. tavernázás. görögországban alapvetően eszméletlenül jó a kaja. lökött utitársak nem boroznak, nem kacérkodnak, sültkrumpli-kóla kombót tolnak. e volt bátor, bevállalt egy tzatzikit (amiről nem tudta, hogy micsoda!). szerencsémre, mert ő a joghurtot csak édesen eszi, nyertem egy tzatzikit a kommersz szuvlaki-saláta menümhöz. csodálatos hely igazából, egészen olyan, mint vamvakiában volt akkor régen.

reggelinél a hotelben tovább ámulok e-en, magyarokat megszégyenítő módon bír minél többet enni, mert ingyen van. oké, nekem is jól esik, hogy a 13,5 euróban benne van a reggeli sonkás-sajtos, marmaládos szendvics, tojással és teával, de azért mégis mégis. inkább veszek nagyszerű kenyeret péknél egy euróért (a családias kastraki további előnyei). és irány fel, kolostorokba. kocsival lenne a legjobb körbenézni, mert a girbegurba utak közt apró kilátókkal tarkított lélegzetelállító tájon gyalog fél-egy órás távolságok vannak a kolostorok között. stopp a második opció, a mi opciónk és szerencsére felfele kutyagolva 4-en is beférünk az első kis renault-s hapsi mellé, aki a legtetejére, a metamorphoseos kolostorhoz. ezt meg is nézzük belülről, majd lefele indulás: varlaam és roussanou kolostorok. újabb stopp ismét kicsit fel az agia triadához. szuper, 4-5 óra mászkálás után lassan indulni kéne hazafele.

metamorphoseos.

vannak méretek.

az utitársak: sz, i és e.

hegyek mindenhol.

hotelbe vissza, cucc felkapás és újra szétválás. ezennel én kapom párnak i-t, mint a stoppgyőzelem garanciáját. kalampakából rögvest fel is kap egy házaspár suv-val és visz az északi autópályára. karácsony óta kirándulnak észak-görögország szerte, amire roppant irigy tuduk lenni. autópálya rengeteg alagúttal (670 km-éből 99 alagút) és egyetlen benzinkúttal. itt ki is ugrunk az adott kocsiból, mert valami ösztön azt súgja. két bolgár kocsi is áll bent, így kapunk fuvart keresztül szalonikin, haza, blagoevgradig. teljesen nyilvánvaló, hogy bulgáriának otthon érzése van. nyelvet értem, utakat, városokat ismerem. maradék 100 km szófiáig már nem jelent gondot sötétben sem. majd 600 km-t sikerült stoppolni szűk hét óra alatt olyan utakon, aminek alig negyede autópálya. autóbusz, tarnovo, taxi és éjjel kettőkor már zuhanyzom is. (másik csapat bénázott, délnek ment kamapkából, vonatozott szalonikibe, vonatozott szófiába.)


Szólj hozzá!

Címkék: kaja busz hotel görög cs balkán kolostor bolgár meteora stopp szaloniki melnik kalampaka kastraki

jerevánból - Երևան - gorisba - Գորիս



2010.07.21. 14:37 attilaj

hatalmas a tanakodás, elmenjünk-e garniba és echmeradzinba másnap és maradjunk még egyet a forró jerevánban, vagy hagyjuk már a fenébe és irány dél. hagyjuk a fenébe és irány dél. stoppolásnak kedvez, hogy 20-30 km-re a várostól van khor virap. busz indul lonely planet szerint a pályaudvar mögül kilenckor és mivel a végső döntés, hogy két nap elég volt jerevánra nyolc óra után született meg, taxizunk volgával. buszozunk életem eddigi legmocskosabb ikarusával. kolostor, képeslapokon megjelenő rálátással az araratra. a síkság közepén három-négy domb és a fővárost elhagyva tisztább levegő adja a nagyszerű kilátást az igazán hatalmas, hósipkás hegyre. csomagot bedugjuk bokrok alá, mert busz nem visz fel a kolostorig. órányi turistáskodás után visszasséta a csomagokhoz majd stopp. papa, mama, két gyerek noravankba. noravank újabb kolostor az irányban, 8 kilométerre a főúttól. kanyonban leágazás jobbra olyan helyen, ahol valami 30 méter mélyen lehetünk. szép szép, de az őszintét megvallva, amikor ezt leírom, márt túl vagyok tucat örmény kolostoron, szóval kicsit meg kéne erőltetnem magam, hogy az egekig magasztalljam. mindről elmondható, hogy iszonyú régi (10-14. század közöttiek általában),  rémületes hegyek veszik körbe és csodásan faragott kövek vannak itt-ott elszórva (khacskár).

meleg. zsákutca a noravank, út tovább nem visz, csak azok jönnek erre, akik ide jönnek. stopp tehát halott, a család, aki hozott minket marad még. nyolc kilométer séta, többnyire tűző napon, csomaggal, de lefelé. út végén étterem a patak felett, még jó hogy egy liter ajránt kérünk.

idő után irányba állunk gorisnak. elsőre menő jeep vesz fel, vidéket fejlesztenek főként amerikai és svájci pénzből. jóarc srác, gorisba megy, de csak este, így vayknál kiszállunk. limonádészünet után uaz katonai jeep két sráccal, akik épp annyira törik az oroszt, mint mi. nem mennek többet 15 kilométernél, a végén lekanyarodásnál invitálnak, hogy ugorjunk fel hozzájuk, de majd legközelebb. nem kell sokat várni a legközelebbre, amint elkezdünk sétálni az elágazáson túl, lent az út mellett a patak partján újabb papa, mama és két gyerek piknikezik és integetnek bőszen, hogy csatlakozzunk. szokásos lavas (kenyér), uborka, paradicsom, sajt és valami hús mediterrán uzsonna. különlegesség a környékbeli gyümölcsvodka, amiből perszehogy kötelezően kapunk kostolót. mikor újra kocsiban vagyunk, egy idősebb házaspár vezet, ők már egészen stepanakertig (ez már karabakh) mennek látogatóba a katona fiúkhoz. persze itt sem telik le az első fél óra, mikor megállunk egy útszéli kajáldánál és jön a kebab, a saláta, a sajt, a minden. aztán egy idő után persze már hágókon suhanunk át, egészen megváltozik a táj: jereván környéki száraz, sziklás sivatagból, magashegyi, füves fennsíkok jönnek.

 


Szólj hozzá!

Címkék: kaja kolostor kaukázus örmény stopp khor virap noravank

calka - წალკა, Τσάλκα



2010.07.15. 06:00 attilaj

már jerevánban, a sanyo hűtőszekrény bűgó hangja mellett. de inkább calkáról. kicsit félve indulok neki ennek a posztnak, mert igazán sokat szeretnék visszaadni a településből. majd egy hetet laktunk calkában.
méreteiről annyit, hogy város. várossá váláshoz 20 000 fős lakosság kell grúziában, tehát valaha volt ekkora. ma sacc három házból kettő üresen áll, szóval nagyobb falusi forgalma van a főutcának, az ulica arisztoteljának – mert görög. kino szpartak zárva 10-15 éve, kiégett könyvtár, ilyesmik az egykori szovjet dics maradványai. sztálin és lenin szobornak csak a talapzata, de az azért megvan. főutcán jegenyesor, egészen erdőnek mondható, ha épp szalonikihez akarom hasonlítani. iskola büszke és hatalmas épülete már mellékutcában, mintúgy a vadiúj rendőrségi és bírósági épület - kerítésén belül tehenek legelnek. cirill telefonkönyv még kategóriákba szedi a kereskedelmi egységeket (egyes, kettes, négyes üzlet, stb.), de a kapitalizmussal és a nyitott határokkal nyomát se lelni már olyanoknak, hogy gyermekruha- vagy bútorbolt.

legjobb hely a városban l családja birtokolta rodnik „calka” kocsma-étterem-bodega. valamikor régen, a városon átvezető főút és az ulica arisztotelja találkozásánál felállított rakéta bodegából kiindulva számos ilyen-olyan kunyhó szerű épületet kitermelő, patakra épült útmenti kajálda ma a város legmenőbb étterme. izolált kis kunyhók a helyi igényeknek megfelelően alakultak, hogy a csoportos grúzok, örmények, azeriek, görögök, stb. maguk lehessenek. van pl olyan, ami mellé be tudnak állítani kocsival és szólhat a zene a letekert ablakon keresztül. azeriek szoktak olyat csinálni állítólag, hogy beülnek, esznek isznak, majd ami megmarad, szépen megkérve becsomagoltatják a kocsiban várakozó asszonyoknak. számunkra a hely egy második szálláshely, itt töltünk sok-sok időt és tömnek tele mindenféle kajával.

eredetileg batumi után északnak mentünk volna a vadregényes svanetibe, de betegség miatt a könnyebb utat választottuk és hagytuk a 6-7 órás marsrutkázást július végére. calkai első napokban próbálkozunk túrázással a környéken – egészen sok sikerrel. egészen könnyű boldoggá tenni az európait olyan terepen, ahol maga a település is jóval magyarország legmagasabb pontja felett fekszik. elsőre l erdejét másszuk meg a legközelebb fekvő falu fele. hegytetőn templom, fa. szomszéd falu örmény, szélén örmény templom, kanyon, kanyon mélyén folyó, szemben vízesés. első ámulat, hogy milyen helyek léteznek, amikről a lonely planet még említést se tesz. tehenek, cowboyok, palackozott limonádé. aztán van, hogy elvisszük a nivát és a tó partján kalandozunk, és elkanyargunk a 10-15 kilométerrel odébb fekvő vízerőműhöz és nagyon szovjet kiszolgálószemélyzetnek épült környezetéhez (half life, eskü). hazafele persze ránk sötétedik. elakadt zsiguli állja el az utat, ami később kifejtett okokból egészen szűk. jön hapsi, hogy szalam, vagy valami hasonló török köszönés. - privet, mondjad oroszul.  – ah, eta vu. – és ezzel visszamegy a kocsihoz. persze megtoljuk, hogy menjen már az útból. be is indul, ám a miénk persze nem akar. aztán jönnek további ladák és segítőkész grúzok, örmények vagy ilyesmi és minden rendben. harmadik nagy látványosság a környéken számunkra a calka víztározó calka fölötti tava. sétával elérhető, ám mászást igényel. rókákat látni környéken, erdő, dombtető és mindemögött vízfelszín, amin tigrismintát formáz a felhőkön keresztülsütő nap. hegytetőn hideg van, mert fúj a szél, az ég folyamatosan dörög, de ezt már megszoktuk – nagyjából minden nap van dörgés, de az eső valamelyik csúcs mögött marad. tavon túl látjuk is, hogy az egyik falu széle esőbe borul.

öt vagy hat nap után indulunk tovább jereván felé. inkább kikapcsolódás volt ez, mint hátizsákos túrázás. nehéz is volt az első napokban átkapcsolni erre az üzemmódra, ám később annyira sikerült, hogy maradnék még. nézni az este hazatérő teheneket a kapu előtt lévő padról, várni a heti kétszer megnyitott vizet, vagy az esti áramot. vasárnap indulunk annak ellenére, hogy ez ugye stoppolásból nem a legjobb. viszont a rodnik mellett piac van, mindenféle. persze zöldség-gyümöcs is, de azt be lehet szerezni a szomszédtól is bármikor, viszont az örmény fagyit azt nem.

már calkát elhagyva tapasztaljuk meg igazán a szezon fő témáját, az útépítést. amerikai pénzből – orosz faktor ellen, persze - batumiból egészen az örmény határig új út épül, tbiliszi leágazással, calkán keresztül. azeri és török cégek kivitelezésével, pakisztáni és iráni mérnökökkel – már akikről stoppolás közben tudomást szerzünk. földút mindenhol, egy héten keresztül nem látunk aszfaltot, 15-20 kilométer per óra az átlag sebesség, ám néhol kint van az ötös tábla is. hetven kilométer nagyjából fél nap volt stoppal. és gyorsabbak voltunk bárminél, marsrutka nem előzött le. innen viszont már száguldunk a batumi-jereván úton.
 


Szólj hozzá!

Címkék: kaja kaukázus grúz calka

komp egy



2010.06.24. 11:24 attilaj

éjfél körül indultunk el aganz darukkal teli kikötőből, egy körül már nyílt vízen voltunk. felhős ég alatt, de teliholdat hol látni, hol csak a tükröződését a vízen. felhőkbe néha villámok csapnak fel. judith-tal, az angol bicóssal gyönyörködünk, majd jó éjt, mert reggel nyolckor kaja.

7:45-kor szobai hangosbemondó dobroe utro, csodás nap a június 24-e. 7:50-kor, hogy hamarosan reggeli és 8:00-kor, hogy tálalva. tejbegríz, tojásrántotta, valami virsli-kolbász, uborka és mazsolás túró. a szgussonkát elfelejtettem levinni, pedig a teához már korábban beterveztem és a tejbegrízhez tökéletes lett volna.

ezóta aztán eltelt kilenc óra – az első igazi hajón töltött napom. kiolvastam rubasov elvtársról szóló koestler könyvet, nagyrészt fent a tetőn. cipelhetem most keresztül legalább 6-7 országon, anélkül hogy további örömöm lelném benne. napi nagy izgalom a krím volt, mert ugye odesszából nem lehet nyílegyenest batumiba hajózni, kicsit megtöri az utat a krím-félsziget. dél körül láttuk meg először, aztán ebéd és kb mostanában, délután öt körül tűnt el a látóhatárról. igen, lassúnak tűbik a hajó. vagy hoppá, talán mégis ott sejlik még mindig éppen velem szemben a ködben vagy az csak valami sötét felhő alja. további esemény még ha hébe-hóba feltűnik valami ellenséges hajó. és az időjárás. nagyszerűen látni körbe, délelőtt bármelyik pillanatban körbenézve 1-2 vihart tisztán ki lehetett venni. egy utol is ért minket, csodásan beesett a kajütbe az eső. délutánra borongósabb, de még mindig nyár. ruhák száradnak mindenfelé a korlátokon.

ebéd gombás bableves, tarhonyás máj a tegnapi salátával és alma. nyugi anyu, kapunk rendesen kaját, jó sok hússal. már ha nem lenne elég az útközben csemegézett szárított polip, szgussonka és mézes csípős vodka. a sör hiányzik, de a bárban nyilván nem ukrán áron mérik.

hollandok félmeztelen napoznak, német házaspár rendíthetetlenül olvas, angol csaj néha barátkozik emberekkel, néha olvas. tegnap este vele is barátkozott grúz kamionsofőr, felajánlotta, hogy alszik vele, ne féljen éjszaka. francia srácnak alig látni nyomát. fura balti csoportról kiderült, hogy valami bibliatanulmányozó fiatalok egylete. kamionsofőr közösség továbbra is dohányzik, kávé-teázik és előkerült a táblajáték is. 


Szólj hozzá!

Címkék: kaja hajó fekete tenger komp

odessza első - Одесса



2010.06.20. 22:10 attilaj

ukraine_flag.gifa partmenti sétány nagyszerűen élvezetes. ötszáz méter széles erdős sáv választja el a tengert a várostól öt km-en keresztül. bicósok, görkorisok, futók és kirívó európai párok odesszai hosztjukkal (mi) sétálgatnak fel-alá a központtól le egészen a publik edzőterem övezte arkagyia diszkóiig. mi túraútvonal közepén csatlakozunk be és indulunk északnak, hogy a lemenő nap fényében nézzük meg a kikötő legóvárosát. városháza, puskin szobor, opera, agyag köcsögök és széles platános utak, meglepően kevés forgalommal - elképesztő különbség egy kijevhez vagy lemberghez képest. konsztantin első vendégei vagyunk, lelkesen körbevisz, megmutat mindent, kaukázusra készülve kicsit meglepő a környezet és első blikkre kétségbe vagyunk esve, hogy mit fogunk itt még csinálni négy napig, amíg a komp el nem indul.

aztán eljutunk a piacra, ami persze megadja a választ. már másnap, szombat dél körül. váó. kijevi stílus, de azt bőven veri méretben, áruban, szovjet-faktorban. az odessza-glavnaya pályaudvar melletti piac az életemben valaha látott legnagyobb élelmiszer piaca. tejes, hús, halas (külön a szárítottnak, külön a nyersnek) csarnokok egyenként akkorák, mint a pesti nagycsarnok. zöldséges standok szanaszét mindenhol vannak, ám nekik is van külön egy fedett rész, ami nagyjából kétszer akkora, mint az előzők bármelyike. kósolni kérdezés nélkül lehet (kell), élnek is vele az emberek. kofák mindenhol (aranyfogsor!), meg nem tudnám mondani, ki nem őstermelő. persze azért itt is viccesebb a tejcsarnok bejáratánál a sarokban szamócát áruló nénitől vásárolni. kedvencem a szárított hal csarnok, ahol csak egy fél év lenne végigpróbálni mindent: a kicsi hosszúkást, a lapos kereket, a sárgát, a félbevágott színes pikkelyest, stb. jól pozícionáltak a szárazhalakhoz közel telepedett csapolt kvaszt áruló pultok. órákat lehet kirándulni a piacon. azt hiszem, bőven túl fogjuk magunkat vásárolni a keddi hajóút előtt.

este opera. második idén és kezdem unni. de 25 grivnyát megér, még ha meg is szólnak, hogy szandálban azért mégse kéne. aztán puzata hata, ami régi szerelem, ám este 10 körül a plazában egészen lehangoló. alig van kaja, az is régi és mindenki focit néz. szóval írunk andrejnek sms-t, hogy vigyen el minket szórakozni. andrej cs-s, aki nem tudok fogadni, de sörözni nyitott bármikor. hoz magával ukrán és amerikai lányt és megnézzük az exit nevű helyet. ahol egy óra alatt jön nevetséges, vicces részeg srác, aki szeret mindenkit és tör ki dulakodás a pult körül. random alter hely 15 grivnyás sörrel, 90-es évek slágerei 5 percben mixekkel.

piac a harmadnapi és negyednapi sláger is, még ha harmadnapon nem is megyünk el oda - csak a strandon álmodozunk a tortákról, blinikről és áfonya szerű gyümölcsökről. orosz nyelvtani kisokos lonely planet segítségével a homokban. séta arkagyiáig, ami végülis egészen bizonyosan a helyi óbudai sziget. mármint a szórakozónegyed fele - ibiza, itaka, jokogama és ilyesmi. trendi, műkörmös, borotváltkutyás, magassarkús lányok nagydarab, izomgyerekek nagyonfekete audival. kalapácsok, boxzsákok és focilabdák ütésével, rúgásával mutathatod meg, mennyire vagy monszter (tudod, olyan játéktermi izé). ez az ipar gondolom arra az igényre épült rá, ami megmutatkozik a játszótereken: gyúrópadok. kiláncolt súlyokkal, húzockodó lécek és a többi. ámulatos.


Szólj hozzá!

Címkék: kaja piac cs ukrán tenger hc nagyváros fekete tenger odessza

fes - فاس‎



2010.04.09. 21:37 attilaj

fes meknes mellett esik, gondoltuk egyszerű lesz átstoppolni. aztán mivel épp ott volt a pályaudvar a kiszemelt út mellett és még a hapsi is, akit m megkérdezett, hogy messze-e a város széle akart pénzt adni vonatra, hát adta magát újra a vasút. szokás szerint pár perccel előttünk ment el a dolog, másfél óra kocka-olvasás-írás. vonaton mangalicakolbászka vége.

fes elsőre szokásos: ville nouvelle, hatalmas, új csillogó pályaudvar és kesze-kusza buszmegálló, rengeteg petit taxival. valami busz elvisz a medina tövébe, ami elsőre jó helynek tűnik. nade a medina itt más, mint eddig, itt hatalmas, igazán hihetetlenül óriási. kérdezősködünk, hogy merre a bab (szó szerint kapu, itt értsd a főteret). irányt megkapjuk, de olyan tanáccsal, hogy kerüljünk inkább, mert eltévedünk. vagy adjunk zsetont kölköknek, azok elvisznek. kölközünk, azok moszjőznek, próbálnak felfele alkudni és minél hamarább lerázni. van csöpp konflikt is rivális útbaigazító csapattal, de mi kitartunk. röpke negyed órás az út, jobbra, balra, keresztül, fel, le és ezeknek random keveréke - folyamatosan. teljesen fölösleges erről a városról térképet készíteni - haszontalan. fogadalomtétel, hogy szálloda ajtajától maximum négyet fordulok, különben eltévedünk.

szállás azon a környéken, amit a lonely planet ajánl, rögtön a téren a kapunál találunk is egy hotelt valami jó áron. boldogság, mert kora délután van, napsütés és hatalmas terasz, ahonnan körbelátni a medinát, a megannyi parabolát és teraszokat. dimbes-dombos környék, rajta hullámzik a sok lapos tető, kicsit északnak, még a hegyek előtt valami várrom fénylik. terasszomszéd, már a kapun túl egy másik hotel lehet, mert valami menő ausztrálnak kinéző srácok zsonglőrködnek. egyetlen előnytelen tulajdonsága a hotelnek, hogy a szomszéd egy mecset és á és m, akiknek nincs füldugójuk kora reggel panaszkodni fognak, hogy müezzin. a folyamatot, amit a hang kivált később viszont csodásan kikapcsoló élmény megtekinteni az alattunk lévő teázó csehó elől. ülünk majd ketten m-kal az aluminium asztal és két pohár cukros mentatea mögött és számoljuk, hogy egy alkalomra bemegy vagy 136 férfi.

pite: bőr

fes a bőr városa. bőrcserzők meg minden egyéb, ami bőrhöz köthető. ez vizuálisan azt jelenti, hogy a medina árusai közül kb +20% árul bőrpapucsot, -táskát, -fotelt, -pénztárcát és -egyebet, mint mondjuk marrakechben. szagra engem különösebben nem zavar, de ez nem mérvadó. egészen mélyre kell jutnunk a medina gyomrába, hogy ráleljünk egy visité gratuit táblára. persze ez már bő 10 nap marokkó után van, amikorra megtanultuk ignorálni azokat a leszólító embereket, akik mindenhová behívnak. itt viszont kikapcsol ez a funkció és utána eredünk valami ipsének. felvisz egy házba, kibogozhatatlan, hogy hanyadik emeletre, mert annyira tagolt, majd végül kilukadunk egy teraszon, ahonnan elképezstő panoráma nyílik. kalsszik képeslapos bőrcserző udvar kádakkal, száradó bőrökkel, dolgozó rabszolgákkal. hihetetlen érzés, hogy az amúgy telezsúfolt, legfeljebb 2 méter széles sikátorok között van egy hely, ahol elfér egy ekkora üzem. kapunk magyarázatot is, á orra alá odanyomnak mentát is, merthát a hölgynek ne legyen már undorító büdös. lefele menet boltkörvezetés már kezd gyanús lenni, de végül mégse erőszakoltak meg, csak pénzt akartak. ellenérvként, hogy visité gratuit elég nehezen fogadták el, így aztán eliszkoltunk.

pite: parabolakiállítás

csodás dolog még a szállodánál említett, medinától északra fekvő várromhoz felmászni. hasisos hely, helyi menő arcok itt bandáznak, hozzák fel romantikázni a csajt, vagy csak szívnak. van itt is nyoma bőrözésnek, valami illegál lehet, mert eléggé ki nem épített barlangban-odúban szárad a kiakasztott dolog. cserzéssel még egyszer találkozunk, mikor egyik este elindulunk felfedezni a térkép által jelölt folyót, ami állítólag kettészeli a medinát. sötétség is adja, de teljesen parfüm hangulat, mint egy középkori, mocskos, saras, iparos város. szagja is lehet bőven, állat vontatta kocsik, ember cipelte hatalmas csomagok, száradó bőr, sebesen zúgó, zavaros víz a hol ép, hol máló házak között. csodás, csodás, imádom.

goriot apó, ahogy a csapatunk csökken, a szoba zsugorodik, romlik az idő/egészség. hárman kezdjük, három franciaággyal, ablakkal mind a főtérre, mint hátra a kis utcába. két éj után á lelép, mert reül a gépe bergamoba, mi meg költözünk két rendes ágyasba, kilátással a főtérre. további terv az volt, hogy északnak együtt, ám m-ot maradásra bírja a hasa és hogy neki fesből könnyebb megközelítenie nadort, mint chefchaouenből. költözik egy egyágyas kis spájzba ablakkal a hátsó kisutcára. üzlet az üzlet, hiába alig láttunk vendégeket a legalább 20 szobás helyen (konkrétan egy arab és egy észak-amerikai párral és két távolkeleti csajjal találkoztunk három nap alatt). az ár legalább nem változik.

harmadnap számomra az, ami kilóg a másik kettő mögül. ekkorra jött el az idő, mikor már kimerészkedünk a medinából. látunk olyat, hogy zsidónegyed, ahol marrakechhez hasonlóan behívnának zsinagógába, lenyúlnának pénzzel és mikor ezek nem sikerülnek, lezsidóznak. ville nouvelle-ben új élmény az arab mcdonalds, az árszínvonal viszont a régi, nyugat-európai.

pite: kapu

kajában nem nyújt nagyon újat a város. kedvenc helyünk az egyik sarok lesz, ahol estére megjelenik pár pultos és árulja a szendvicset. a dolog alapja a főttkrumpli, ezt passzírozza be valami pita szerű dologba és kedved szerint válogathatsz, mit rakjon bele: bogyó, szardínia, hagyma, tojás, egyéb zöldség és persze olíva meg miegymás szószok. mellette halsütő, azt nem próbáljuk, mintsem a főttojást, amit a földön letakart vödörből árul. palacsintás város, azok közé tartozik, ahol érdemes és lehetséges sokféle crépes-et enni. piac közel, lenyűgöző élményt nyújtó éttermezést gyümölccsel pótoljuk. nagyszerű februárban napsütötte teraszon epret tolni.

aztán a harmadik nap után hirtelen megfogyatkozunk. á már tegnap előtt elrepült, m-ot elhagyom és egyedül állok ki stoppolni chefchaouen felé. ám az út még soká tart a ráday koliig.


Szólj hozzá!

Címkék: bőr kaja hotel arab vonat fes marokkó nagyváros

süti beállítások módosítása