szomorú bejegyzés, mert szar az idő. itthon ülünk, simpson megy - mint akár otthon is - kint pedig esik az a szitáló szar és alig van nulla fok felett. persze ez otthon legfeljebb egy órát tart így, mert általában annyira a változékony az idő, hogy napi ötször esik és ötször süt a nap. persze itt beállt, és bbc szerint még holnap is ilyen lesz, csak hidegebb.
a város azért szép. főleg berlin után, aminek ugye abszolút nincs város hangulata. itt vannak szép házak sorban egymás mellett, városnegyedek, hidak, folyó, városközpont, külváros. megérkezni norrebro negyedben tettek ki stoppal, egy iráni nő hozott a végén. logumklostertől egy tanárpár jött nem messze koppenhágához, velük jöttünk. szóval még mindig nincs meg az első dán sofőr, aki felvesz, mint stoppos. norrebro bevándorlónegyed, tele mindenfélével. boltok az ilyesmi helyekhez szokásosan arabok, kínaiak, thaiok és ilyesmi, csupa olyan vásárlóval és ezért nyilván a kiírások sem annyira dánok.
rengeteg bicikli mindenhol. legszomorúbbak a betegek, az elesettek, akiknek ki van törve a küllőjük.
susanne-nál vacsorázunk külvárosban. ő régi ismerős zsüdinek, cserediákja volt még gimnáziumban. dánhoz képest meglepően nyitott és hat hét után vele lehetett a legmélyebbet beszélgetni. pár óra ismerettség után. nem nála alszunk, hc-nél alszunk, akihez bonyolult volt bejutni, kis időzést igényelt töröknél egy ajran mellett. végül martin nincs is itthon, csak egy vendége kínából, és egy magyar pár, akinek lánya ugyanúgy népfőiskolás, mint mi. a kis lakásban öten.
ma múzeumoltunk többnyire. időjárás miatt. kunst múzeum, botanikus kert, a sellőlány, világháborús ellenállás múzeuma és még pár sétálóutca. szitán az eső egész nap, csupa nyirok minden. március 21-én 2-3 fok van.
bemásolom az egészet innen. nem bírom magam követni, annyi a blog már.
hétvégén ünneplendő, hogy végre nincs semmi program, elmegyünk kirándulni, hogy azért elfáradjunk ma is.
sziget, vagy félsziget ide 30 km-re. ez pont nagyszerű távolság kipróbálni a stoppolást dániában. az eredmény lesújtó: négy kocsiban utaztunk, ebből egy ismerős, kettő német és egy dán. a dán is tudott németül és német rádiót hallgatott. dániában nehéz lesz stoppolni.
a szigetre pár kilóméteres nyúlvány visz rá, ami inkább híd szerű, de töltés van a pillérek helyett. pár falu fér el az egészen, azok is a szárazföld felé néznek. mi nyílt vízre néző strandra érkezünk meg. egy sor igazán nagy homokdűne mögött ott a tenger lapály, ami mögött valahol ott a tenger is. dűnéktől van vagy 500 méter most a hullámos rész, de ez csak apálykor. dagálykor egészen a dűnék lábáig érhet a víz. hatalmas sík terület 2-3 centi
vízzel (milyen jól jön a gumicsizma…). kutyák döbbenek rá, hogy itt elfuthatnak bármeddig, emberek sárkányokat eregetnek, vitorlás kiskocsiban huzatják magukat a széllel, gyerekek a rengeteg kagyló közt kapargálnak. hatalmas sík terület, mondtam már?
gyönyörű napsütés.