ócska utazós

hétvégén tek tábor fonyódon. 25 fok, napsütés, stopp. budaörsi ömw-nél kiállunk, majd az első hátrafordulásnál hoppá, ott vannak még mögöttünk stopposok, illene mögéjük húzódni. nem is egy, összesen három fő: első kettő alter pár, bécsi táblával, második 30-as hapsi, veszprém nyomtatott a4-essel. legalább nem konkurencia. elsőnek veszprém nyert, utána hozzánk jött egy hapsi, hogy ott áll a parkolóban, usgyi. vw golf, és még talán sosem beszélgettünk ennyit sofőrrel. nagykanizsai srác, pesten dolgozik, a héten vette a kocsit. olyan ízes sztorikkal érkeztünk meg, minthogy éjszaka a részeg szobatársai építési hulladékot hordoztak fel a lakásba heccből. kicsit harsány srác, de a zenéje akár a franciáknak. pimp.

fonyód egyszerű, balaton szép. pont szemben van a badacsonnyal, ez már alapból egy plusz pont. aztán még sima a víz is, nincs soknép, megy le a nap, halacskák, ahh. rendezett nagyjából az egész, két nagy abc is van a központban, nem is annyira lehetetlen nyitvatartással. épületek közül van az a kollégium, amiben laktunk, az valami régi. vasúti bálépületnek, hotelnek indult bő száz éve. labirintusos, össze-vissza lépcsős és nem mellesleg ingyen csocsós. régi is, igen. szemben vele a kikötő, annak épülete még szimpatikus volt nekem. ilyen várszerű, mintha lenne négyszögletű bástyája is.

ami nagyon zavar, az a középszerűség. drága a lángos, de csak mert németek vannak. nyolcvan forint a wc, de szánalmasan rossz zene szól sztereó magnóból. giccsek, csicsák az üzletekben és az a rengeteg német kiírás. na, ezek annyira lehangolnak. vagy ilyesmi.

tekről nem írok. mézesvajaskenyér.

hazafele dilemma, hogy vissza, autópálya fele álljunk ki a nulla forgalomba, vagy sunnyogjunk a flavakon keresztül, egyszer majdcsak kivisz valaki és röpülhetünk szabadon fel pestre. kettes nyert, nagyon nagyon helyesen. 10 perc se volt és dudál a bécsi merci, hogy hopp on. budapest, szupper! persze annyira osztrákok, mint az összes többi osztrák rendszámú, aki eddig valaha megállt stopposnak: irániak. benzinkútnál derült ki, hogy van egy kötelék is, egy chrysler cruiserben a család fiatalabbik része. igazán mókás, ahogy fogócskáznak szinte az autóppályán. miközben 220-szal suhanunk néha le kell lassítani 180 alá is, hogy beállhassunk a palyti mellé és a török zenére táncolva, csettintve vigyorgókat le tudjuk fényképezni. további program a család itt nem lévő tagjainak bemutatása a magyar stopposoknak fényképeken, e-mail cím csere és egymás meghívása nyaralásra. remélem nem vették komolyan és állítanak be megyerre egy szép napon. remélem.