ócska utazós

négyen indultunk tehát reggel La Rochelle-nek. zsüdivel mi már tapasztaltak, noja és Pali. meglegyen a fiú-lány és a tapasztalt-újonc felállás cseréltünk, én mentem nojával, ők ketten meg a térképpel. a83-as autópálya bevezető szakaszán a lehető legideálisabb helyen találtuk magunkat: könnyed kis felüljárós kanyargás után kétszer egy sávos úton találják magukat az autósok, ahol széles leállósáv fut a stopposok nagy örömére. első csoport a zsüdi-Pali állt be, nem is telt el 3perc, már robogtak valamerre, ahogy láttam raszta sráccal. később derült ki, hogy naív srác olyan helyen rakta ki őket, ahol még kellett átgyalogolni másik városon.

jött az izgató érzés, hogy ők már úton vannak, nekünk nem kéne itt szarozni. közben beállt még egy srác mögénk a sorba, ez igazán bíztató volt. 5 perc volt, maximum. annyira simán ment, első sofőrre nem is emlékszem, valami fiatal srác volt talán. nem vitt sokáig, egy fizetőkapunál tett ki. itt újra a sopánk, hogy mínuszgyökkettő forgalom, hogy vesznek így fel. pláne, ha jön a bodéból a nő és beszél csigául, s magyaráz, hogy nemoda buda. persze másodszorra már teljesen rendben van, annyit akart elmondani, hogy álljunk csak oda a kapuhoz, amíg a vezetők kikérik a jegyet, jól megnézhetnek és inthetnek, hogy usgyi.

nagyjából a negyedik autó intett is. igazi, negyvenes punk volt, aki már inkább rocker, de csak lustaságból. kombi fiatja tömve van minden cuccal, anyósülés mellett nekem egy piros-fekete zászlóval kellett osztoznom. hátul noja asszem törökülésben valami szivacsokon. angolul természetesen annyit se, hogy hi. ócska kocsi 90-nel bírta emelkedőket, 110-zel lejtőket. ismét egy lehajtóig jutottunk, de ez már a leágazás volt La Rochelle felé.

leágazáson végig se gyalogoltunk, már megállt egy újabb fiatos. ő eddigiekhez képest remek angolsággal mesélt arról, hogy nantes-, de La Rochelle-ben tanult és mindkettő mennyire nagyszerű egyetemi város. és igen, tetszik nekünk franciaország, kedvesek az emberek, nem mutatnak be a stopposnak, mint a németek, főznek nekünk kaját és szépek a falvak a vidéken. nem is beszélve arról a minőségi ugrásról, ami a zenehallgatásban mérhető németországhoz képest. élvezhetőek a rádiók öcsém! muse szól meg kasabian és francia vicces számok. bevitt egészen régi kikötőig a központba. jó másfél órát vertünk a másik gyaloglós csoportra.