első borúsabb nap. persze ezen is kisütött a végére, de az első olyan, amelyen meghatározóak voltak a felhők.
várba fel ismét. belépő 5 euró, de elfogadták magyar diákot, így bent vagyunk ketten 5-ért. megéri. ez is ilyen óvodai cucc, csak nagyban. hatalmas bástyák, várfalak, lőrések és igencsak sok lépcső. körbe lehet mászkálni és persze innen is nagyszerű a kilátás. van - talán - fuvolázó ír kinézetű bácsi macskával. várnak még van egy kvázi várnegyede, ebben is érdemes volt egy kört tenni. nem sokban üt el a város többi részétől, de helyes kis sikátoros, néhol - meglepően drága - éttermekkel.
ereszkedés lefele az alfama negyed keleti része fele. itt nem igazán tudjuk, mi vár ránk, útikönyv pár templomot ír,
amit látni is innen-onnan: egy kupolásat meg egy nagy fehéret. útközben egy szimpatikusabb (értsd helyieknek által használt) kajálda, ahol a szimpatikusság ellenére többet számolt a néni számlába, mint ami ki volt írva a csokikrém árának. tosta mistát próbáltunk főfogásnak (melegszendvics). telmplomok rendben vannak, bár hétfőn zárva. battyogás visszafele sét érintve a praca commercao felé, mert vagy belémbe megyünk, vagy az avenidán sétálunk végig. belémbe megyünk villamossal. welcome centre-ben aszondják, villamoson vegyünk jegyet, mert ott szokás. hát öregem, nem, mert ha trafikban veszed, olcsóbb. 15-ös villamos, ami kivételesen nem történelmi kisvillamos, hanem légkondis szépúj hosszú visz el a nagy san fransisco híd alatt belém. itt a híres jelkép, a torre de belém, ami egykor víz közepén állott, ma mint partra vetett hal talán csak dagálykor veszi körbe pár centi mély víz. szép és le lehet fényképezni, de zárva volt. ugyanúgy, mint a botanikus kert. igen, itt már elmúlt este hat.
André, akinél alszunk, ajánlotta belém xix. századi híres pastéis de nataját. a főutcán van egy ilyen kékes cukrászda/kávézó, ahol meg kell venni. hatalmas a hely, vagy 100-an is beférnek. kicsit kiállítás jellege is van azokkal a régi cuccokkal (bútorok, mosakodótálak) itt-ott. ja és üvegablakon keresztül lehet nézni, ahogyan a nénik sütik. 80 cent talán egy, de friss, meleg és nyumi. egyből hoztunk emlékvbe egy kávéscsészét is.
vissza a városba 15-össel, át san fransisco külvárosán. rossio a végállomás, de leszállunk eggyel előbb a praca commercio-n, mert még nem sétáltunk végig baixa váci utcáján. első pár sarok után konkrétan jön szembe velünk ipse kezében kis csomag fűvel és mondja, hogy hasis, kokain. aztán meg jön még egy. idézem az előző mondatot: baixa váci utcáján.
avenida felé sétálunk, 
keresztül a rossio-n. avenidával jobb oldald párhuzamos utcában érdemes menni. itt vannak olyan látványosságok, mint a pesti szimplának megfelelő crew hassan, vagy az eldugott kis palota, aminek majd megnézem a nevit (casa de alentejo). az utcából indul sikló is. és van ginjás. ginját ki kell próbálni, 20% körüli alkohol, ilyen cseresznyés likőr szerű. két helyen lehet kapni és csak ezt lehet kapni. egy euró egy feles. rögtön ki is próbáltuk mindkét helyen, ezért lett olyan jó a kedvünk hazafele. otthon André egyből felkapott és levitt a sarki étterembe. persze húztuk a szánkat, mert a napi 25 eurós keretet így már túllépjük és húha. végül kifizette a szemét nekünk. mexikói disznó és kagylós disznó (porco de alentejo) fehérborral, asszem.
másnap reggel arra ébredtünk, hogy van szinte egy egész napunk, mivel a sintrai hosttal csak este hét után tudunk találkozni, addig dolgozik a reptéren. így találtunk rá olyan érdekességekre, mint az igreja do carmo romos templomra, ami éppen a lift felső megállójánál van. földrengés rombolta össze, ma múzeumvan benne. előtte igazán helyes tér, ahol üldögéltünk sokat árnyékban kőasztalnál. liftet is megnéztük komolyabban, ha nem is vettük meg a 2,6 eurós jegyet rá. tetején kávézó, amit senki ki nem használ ám mindenki felmegy a szűk fém csigalépcsőn, mert hiába van tele lisszabon kilátóhelyekkel, ez itt tényleg másmilyen: felette az utcáknak.
cukrászdászdázás még, egy a már tegnapi barrio alto-iban, villamosra néző ablakokkal. ettől nem messze, a sikló utcáját követő utcában kigyalogolva ismét kilátó. ez ilyen alter hely, előző nap tele volt rasztákkal, gitárosokkal, fél-emokkal és naplót író kutyásokkal. ekkor kora délután csak pár tarháló lézengett, akik bezavartak.
praca commercio, pá lisszabon. haza metró, boltban még egy mirelitt pizza, hogy otthon megsütjük és nem leszünk éhesek estére. pá André, jó volt veled. vonattal sintrába, ami nem is sintra.
