
két perc után megáll bácsi, azt mondja oda nagyon nehéz stoppal kijutni, meg ahova még ma tervezünk menni, leiriába, na az legalább három nap lesz. ha ha. viszont kivisz a fokhoz minket, ami letérő a főútról, legalább +20 km oda-vissza. olyan utakon, ahol felfestés sincs, mert nem férne el a sávban úgyse két autó egymás mellett. egyszer meg is jelent nekünk egy busz hirtelen a kanyar mögött, úgy kellett visszatolatni.
kiszállunk és ámulunk. olyan szél, hogy millió sapkát, papírt, miegymást vehetett már el az emberektől. van egy turismo, egy világítótorony-komplexum és pár egyéb ház. virágos növényzet olyan, mint otthon a sziklakertekben, de itt mindent ez borít. lesétálunk a kereszthez, ami igazán a legnyugatibb pont, itt vannak a koordináták is meg ilyesmi. korlát és alattunk nagyjából 80-100 méterre az óceán és azok a hatalmas hullámok. hatalmas, hatalmas hullámok a szél csak fúj és ha elnézel messze nyugatra, nem tudod elválasztani az eget a tengertől. igazán hihető, hogy azt képzelték régen, itt a világ vége. ki is van írva, hogy fin de mundo. észak fele vannak a képeslapos, flickr-es sziklák. van még korlát dél fele, lehet egy pár száz kilómétert menni a semmi szélén. erre is csak a sziklák és a mélyben a víz. lélegzetelállító, kifújja a szél a számból a nyálat, ha kinyitom.
vissza sintrába egy német pár vesz fel bérelt peuget-val. innen irány leiria. elárulok egy titkot, nem jutottunk el ide. csak foz de arelho-ba, egy kempingbe. beszartam leiriától 60 km-re, amikor már háromnegyed kilenc volt, hogy ránksötétedik és átálltam a kemping útjára. előzmény volt, hogy elutasítottunk egy hapsit, aki nazaréba ment a leiriai úton. ez bosszant, mert nazaré szép hely, de ha nem is, akkor is mehettünk volna vele 20-30 km-t. ami még útközben volt és igazán vicces az a francia pár két 3-4 éves kölökkel kisbuszban. vagy a végén a hapsi, aki hozott minket még 20 km-en keresztül az úticélján túl. az inkább meghökkentően rendes, mint vicces.
kemping egyszerű, olyan, mint az évorai. 15 euró kettőnknek. besötétedett, mire készen lettünk mindennel, de azért még elindulunk sétálni. napfénynél szép lehet a vidék, de így alig láttunk valamit, pedig majdnem telihold. van egy nagy-nagy öböl, benne lagúna, nádas és valami víz. messze távolban magas és meredek sziklák. közelebb homokos strand és horgászok a holdfényben a mólón. nyílt víz fele egyre erősödik a szél, a morajlás és a nyirok. nem is áztatunk lábat, csak odáig merészkedünk, ameddig ki van kövezve a homokban. onnan is látszik és hallatszik és érződik. elfáradtunk, már lassan este 11 és még vissza kell sétálni. messze van a kemping.