ócska utazós

annyira tipikus második látogatásom egy városban kategória volt. nem is magáért prágáért mentünk, sokkal inkább ladytron koncert miatt, a társaság miatt, Vladimir és Petra miatt, az olcsó és jó sör miatt. persze ez mind prága, de azért elsőre, két és fél éve mégiscsak több volt a városnézés. most ősz volt, a parkokban hullik a levél, sárga sokminden és egészen más a hangulata, mint az április eleji kopasz fáknak. az idő is nagyszerű volt, hétágra sütött a nap.

stoppal mentünk ezúttal is. amakkor első próbálkozásként kicsit besült a dolog, bécsben egy múzeum wc-jében aludtunk és a többi és a többi. most simán ment, hat óra alatt ott voltunk a vencel téren a ló seggénél. Anna, Dávid és Zsolti már pénteken kimentek, nekik is jól ment ahhoz képest, hogy hárman próbálták (7 óra talán). ők hosteleztek, mi Vladiztunk. csöppet féltem, hogy nem fog összepasszolni a két társaság, de aztán a shadowban minden remekül ment. jó volt dánia után a csehekkel beszélgetni. ellentétben a lindákkal, Petrával és Vladival nem voltunk sehol kirándulni csak úgy, a négy hónap alatt végig a mesterséges Loegumklosterben voltunk együtt velük. és most sörözés, amiért fizetni kell, fogorvos, stoppolás, metró és hétköznap. nagyszerű srácok. első két nap söröztünk itt, és egy kicsit az egyik sziget parkjában is. 110 koronás berentzennel, 27 koronás korsó sör árak mellett igazán nem csoda, hogy jól sikerült és hajnalban jártunk haza. délutánok kicsi városi sétákkal, majonézes halsalátás piknikkel teltek.

nagy lelkesedéssel, hogy újra balkán irány még délebb. ott tört le a kedv először, mikor belgrádban két órát vártunk az első stoppra. hatalmas forgalom, még nem is rossz hely, de csak nem állnak meg. kiboriró, meleg van, ilyesmi. aztán persze csak eljutunk egy péage-hoz, de egészen nisig szenvedés volt. ez azt jelenti, hogy 200 km öt óra alatt, vagy valami hasonló. már sötétedik, mikor megáll nekünk egy szkopjei rendszámú vw. szóval a maradék 200 km meglett másfél óra alatt. fincsi. és még angolul is tud nagyszerűen az egyik hapsi. a határon, annak ellenére nagy az öröm, hogy a szerbek még a napszemüvegtokot is kipakoltatták, mert igaziból a macedónoktól paráztunk. náluk van egy olyan szabály, hogy belépéskor előre hat hónap útlevél érvényesség kell. és az nincs meg, de nem szóltak ők egy szót sem. szkopjéban még taxizunk egyet a helyre, ahol a csajjal talizunk. este tiz van ugye, nincs senkinek botorkálni. taxis úgyis simán elfogadja a két euróst.

amit este a városból sötétben láttunk, az a hatalmas amerikai nagykövetség és a kereszt. utóbbival lehetetlen nem összetalálkozni a másnap tapasztalata szerint. van egy nagy hegy szkopje fölött, épp mint szófiában és ennek a tetején virit a keresztény cucc. ez csak azért necces, mert lépten nyomon ott vannak a mecsetek is, meg amúgy is az ország 2/3-a muzulmán albán. állitólag a csúcs is épp valami vallási gócpont.

hosztunk, Grizelda nem annyira a központban lakik, de kis város, gyalog bent vagyunk 20 perc alatt nem sietve. közben találunk bankot és váltunk pénzt, piacot, templomot, pékséget (bürek, jééj). városmagból elsőnek a főteret találjuk meg, ami épp olyan, mint bármely jugoszláv tagköztársaságban vagy romániában vagy bulgáriában. beton, beton, beton. vannak faszás kis épületek, meg persze mindenhol boltok vannak. a közterület is alkalmazkodik azért az emberek moráljához, vannak padok árnyékban, kutak minden sarkon, szóval nem annyira vészes, de azért mégsem egy Les Tuileries. (dög meleg van)

belgrád először. mert megalszunk odafele félúton. kell is, ahogy kiderül, mert bőven sötétben érünk le budapestről. igaz, még a magyarországi stopp volt a gyér. először is ugye be kellett ugrani hódmezővásárhelyre, ami hiába van azon felén az országnak, azért más, mintha végighúzna az ember a pályán. vagyemlíthetném a kecskeméti mol kutat is, ami hiába csillog-villog az új designnal, még nincs megnyitva, tehát tök nulla forgalom jár arra. órás sétálások és pár méteres shortest ride ever stoppok a repülőnapi forgalomban a régi ötös fele, nagy az öröm. aztán persze átjutunk a határon, ahol schengen fele igencsak sokan (4-5-6 órát) várakoznak. kapunk egy olasz és egy spanyol srácot, magyar rendszámú bérelt kocsival, akik belgrádba tartanak kirándulni. ez nekünk kb. 190 km egy kocsival. rendszám miatt persze már a város környékén félreállítanak a rendőrök és megbasszák őket százvalahány euróra. alkudozás included, lehet euróban fizetni. aztán jött a mi pillanatunk, mert belgrádba nem egyszerű betalálni. táblák csak itt-ott, de azért mégsem annyira bonyolult.

hostunkkal trg republikán találkozunk, mint ahogy minden belgrádi itt találkozik. este tíz körül van néni, aki galambokat etet, kóborkutya, hátizsákosok, dübörgő tunning kocsik és élet. vagy két éve voltam utoljára a balkánon, ami nagyon sok. úgyhogy élvezem, szívom magamba. nem láttunk sokat, de tudom, hogy ott vannak a kajás standok, ahol este pizza megy, reggel burek. hangosak, köpnek és kint vannak az utcán. boltok is késő este zárnak csak. többet nagyon nem látunk, még éjjel egyig sétálunk, lenézünk dunára valami parkból, sétálóutca és kiülős macskaköves. nem hiszem, hogy probléma lenne a lakók miatt, hogy éjjel egykor élőzene szól az utcán.

reggel piacos kör és burek, valamint gevrek és mákos cucc az útra. mert megyünk ki a nagy útra, hogy repüljünk tovább szkopjéba.  világosban is látjuk, hogy tele a város szerb zászlókkal és ilyen-olyan graffitikkel. gondolom, hogy van mélyebb tartalma, ilyen politikai szerű. kedvencem a mladics plakát, aláírva annyi, hogy szerb. futottak még az amerikai nagykövetség befalazva és a bombától romos házak tetejükön zöldülő fákkal.

élveztem egy éjjelre. vissza kell jönni.

szal hat éjszaka. mondjuk, hogy hét, mert egy utazásra is elment hazafele.

ryanair brémába ugye reggel. 10re már kint is vagyok a napsütéses, kisvárosi környezetben. lovely az a reptér, szökőkút, szobrok, villamos. elindulok gyalogosan autópálya fele, és követyok a farmon. gyors piritós, majd hármasban, jj és a húga tovább amszterdam felé. hogy odaérjünk este kilenc körül. volt útközben hiát és megnéztük, hol nyaral a lánya a rajnaparton és őrült cseh srác is arany fogakkal. 450 km.

belvárosban találkozunk host barátnőjével, chantallal 11 után valamivel. egy sört még bedobunk két barátjával és futás az utolsó villamos után. host, aki épp spanyolban nyaral koliban lakik. hatodikon a 13-ból. ez úgy néz ki, hogy egy (kicsi) szoba, fürdő, előszoba és erkély egy főre. szinten 10-15 fő, közös konyhával. már amsterdamon kivül, amstelveenben, ami nem mellékesen békásmegyer testvérvárosa. 20 percnyire város magjától, persze kerékpárral. más közlekedési eszköz nem is számit itt. van elvétve egy-két autó, de talán még a hajóforgalom is jelentősebb a csatornákon - még a városon kivül is.

nagy dán féléves kintlét végére hagytunk két hansa várost. hamburgról már korábban megvolt a vélemény, hogy nagyszerű és épp ezért muszáj visszamenni ropni egyet. bréma pedig egzotikusnak hatott a fülemben.

az egész úgy kezdődik, hogy elhagyjuk logumklostert és nibüllben felszállunk a vonatra négyen. jj és a két linda erdélyből, a precízség kedvéért. hamburgban couchsurfingelünk persze, de külön helyen a lányokkal. mi veddel szigetén. a lakás iszonyú piszkos és iszonyú rendetlen, de legalább látszik, hogy van benne élet. falak telefestve, mindenféle balos plakátok, tüntetésre felhívások, antikapitalista csiricsárék. a srác huszonvalahány, kövérkés, nagyhajú, szakállas buzi gender studies aktivista. erős baloldaliság sugárzik szobájának könyvespolcáról és a linux gép háttérképéről: persze hogy vörös csillagban sarló kalapács. lakás többi lakói punkok. a hagyományos fajtából, zöld hajjal és nyírt fejjel. a három nap alatt mindenféle ember megfordult itt, punk többség mellett találkozutunk elegáns öregúrral, tizenéves laza sráccal, kutyákkal, francia leszbikus couchsurferekkel. van külön szoba füvezésre. fasza, mondhatnám.

városról annyit kell tudni, hogy kikötő. ez teljesen mindent megmagyaráz, miért ennyire nagyszerű. én még februárban imádtam a raktárépületeket az elba mentén és köztük a csatornákat. van nagy tó, ami egészen bemegy a város magjába, ahol átalakul csatornákká. itt rengeteg a hattyú, úgyhogy ha erre jársz, vigyél etetnivalót. nagyszerű volt egyik nap itt a halas szendvics, másik nap a doboz fagyi.
első napi program volt egy couchsurfing grillparty az elba strandon. a hely nagyon bejött, emberek a homokban sütögetnek, söröznek, ilyesmi. sok-sok ember. couchsurfingesekkel annyira nem lett mély a találkozás, így tovább is álltunk lindák hostjával találkozni reeperbahnon. sankt pauli szíve, a piroslámpás negyed update-elve mára már mindenféle szórakozóhelyekkel. van egy egész utca szinte csak diákoknak való helyekkel. sok-sok ember, szombat volt, mondtam már?

kurvák most kevésbé tűntek fel. az viszont megmaradt, hogy mentőautó, járdán két punk, lány a srác ölében és folyik a vér a csuklójából.

schanze is megér egy bekezdést. sankt paulitól északra fekvő negyed. leginkább boltok és éttermek, de itt van pl a híres neves rote flora foglaltház is. alter ruhák, hippi lányos csiricsáré, lemezbolt, abszintozó 150 féle abszinttal. éttermek közül kettőt próbáltunk. a romana magát olasz és görös specinek hírdeti, de menün kívül van itt pacalleves, szupa topcseta és puliszka is. mivelhogy román hely, az egész személyzet román és erre persze, hogy lindák jöttek rá megelőző városlátogatásukkor. a másik hely a kb. szemben lévő la sepia, ami portugál. nagyon portugál, 4,5 euróért én kaptam fokhagymás krémbe tumkolható kenyeret, valami levest gratis és szardíniát körettel.

városnézés és új donság ez alkalommal a régi elba alagút lett. 1911-ben fejezték be, két luk a folyó alatt fél kilóméter hosszan át a dokkokhoz, ahonnan nagyszerűen rálátni a városra. gyalog, személykocsival vagy bicóval is át lehet menni. a vicces benne az, hogy a kocsik is liftel mennek le.

bréma majd holnap.

szomorú bejegyzés, mert szar az idő. itthon ülünk, simpson megy - mint akár otthon is - kint pedig esik az a szitáló szar és alig van nulla fok felett. persze ez otthon legfeljebb egy órát tart így, mert általában annyira a változékony az idő, hogy napi ötször esik és ötször süt a nap. persze itt beállt, és bbc szerint még holnap is ilyen lesz, csak hidegebb.

a város azért szép. főleg berlin után, aminek ugye abszolút nincs város hangulata. itt vannak szép házak sorban egymás mellett, városnegyedek, hidak, folyó, városközpont, külváros. megérkezni norrebro negyedben tettek ki stoppal, egy iráni nő hozott a végén. logumklostertől egy tanárpár jött nem messze koppenhágához, velük jöttünk. szóval még mindig nincs meg az első dán sofőr, aki felvesz, mint stoppos. norrebro bevándorlónegyed, tele mindenfélével. boltok az ilyesmi helyekhez szokásosan arabok, kínaiak, thaiok és ilyesmi, csupa olyan vásárlóval és ezért nyilván a kiírások sem annyira dánok.

rengeteg bicikli mindenhol. legszomorúbbak a betegek, az elesettek, akiknek ki van törve a küllőjük.

susanne-nál vacsorázunk külvárosban. ő régi ismerős zsüdinek, cserediákja volt még gimnáziumban. dánhoz képest meglepően nyitott és hat hét után vele lehetett a legmélyebbet beszélgetni. pár óra ismerettség után. nem nála alszunk, hc-nél alszunk, akihez bonyolult volt bejutni, kis időzést igényelt töröknél egy ajran mellett. végül martin nincs is itthon, csak egy vendége kínából, és egy magyar pár, akinek lánya ugyanúgy népfőiskolás, mint mi. a kis lakásban öten.

ma múzeumoltunk többnyire. időjárás miatt. kunst múzeum, botanikus kert, a sellőlány, világháborús ellenállás múzeuma és még pár sétálóutca. szitán az eső egész nap, csupa nyirok minden. március 21-én 2-3 fok van. 

semmi időrend, ahogy esik. 

köpi. squat, 18 éve, de ezt olvasd el. egyszer jártunk benne, szombaton talán, de biztos az a nap volt, amikor dávidék megérkeztek. alexanderplatzról (ahol boldogan ittuk a cseh sütőrumot, a söröket, a bort és ilyesmi) gyalog jutottunk el a ház elé, ahol ledöbbentünk, hogy aztakurva. 18 év munkája látszik rajta, nincs olyan pötty, ahol két réteg festéknél kevesebb lenne, lóg a szabadságszobor feje és úgy rendes módin nincs semmi a rendjén. belűlről zúg ki a hörgős zene. belül kályha duruzsolna, ha hagyná a zene. kicsi a nyitva lévő rész, gondolom mert nincs ma buli, rajtunk kívül max 10 ember ha van. sör egy euró az olcsó, másfél a drága. bálint mondta ki, hogy nem sokat járt még olyan helyen, ahol a wc lenne a legnagyobb helység. csocsó van ingyen, monstrum asztal amit megemelni nem lehet és nem csak azért, mert a csöpögő olajtól kicsúszik a kezünkből. nagyszerűeket játszottunk, akár egyszerre heten is. sokkal jobban meg kellett volna nézni, nagyszerű hely.

razzia in budapest (képek). egészen véletlenül találtuk meg egy buli után kutatva. először elmentünk mellette, nagy szerencse hogy visszajöttünk. egyszerű kávézó, kocsma. olyasmi hangulata van, mint a kis szimplának volt egyszer rég pesten. csak színesebb. koktélt ittunk, a napi ajánlat 4 euró, sör 3, kávét nem tudom. itt is találtunk ingyen csocsót, de azért csalni kellett hozzá. írkáltunk leveleket és búcsúztunk berlintől lélekben. hazafele meg lógtunk a villamoson.

tommy (képek). törzshellyé vált, pedig nem annyira van, mint a rádaytól a kulti. ezt kénytelen vagyok időrendben végigvenni. először akkor voltam ott, mikor meguntuk az első napokban, hogy senki nem megy sehová és a két lindával elléptünk kettő fele. az a jó a helyben, hogy tudja ellensúlyozni azt, ha lekésel egy kurvajó koncertet. KINKY COO COO's (ska), FLIGHT 404 (ska), NANOFISH DIPPERS (Reggae/Ska/Dancehall) és BRICK TOPS (ska) lett volna, spanyol és katalóniából. norvég srác és német, aki azt mondja a magyarra, hogy finn és török keveréke. másodszorra már csak egy lindával, akkor is későn, 11 körül, lelépve otthonról a többiektől. viszont itt még játszott a srác - akit hallgatok épp most - vagy éjjel kettőig. harmadszor jjvel, dávidékra várva, dávidék nélkül távozva. olcsó sör másfél, drága 1,80 (egyik nap kaptunk pint sört 1ért is). pohár deposit működik, ami azt jelenti, 30 centtel többet fizetsz, persze ezt visszakapod, ha visszaviszed. squat ez is, az egész épület belakva, mégis egy másik - szívemhez közelebbi - stílus. kocsma felében kanapék, asztalok, tűz lobog a kandallóban, hosimin strasse és leninalle táblák, punkok a bárpultnál és biliárdasztal.

majd talán folytatom, most varrok meteort koppenhágára.

szia kedves elhanyagéne, mert forintban 20 000 körülre jön ki egy oda-vissza vonattal. ettől csöppet félek, nem annyira bíztatóak a helyi próbálkozások.